Itt az Hírek.Csillagászat.hu híreit olvashatja.

A Cassiopeia csillagképben valósággal nyüzsögnek a nyílthalmazok. Könnyű erről megbizonyosodni – elegendő egy látcsővel végigpásztázni a W vidékét. Galambos Gábor, Makói úti kilátó Legújabb asztrofotóm fő objektumai a Vitorlás-halmaznak keresztelt NGC 225, és a kéken ragyogó vdB 4 reflexiós köd. [2023. november 26. 8:33]

A James Webb-űrtávcső egy rakás pontszerű, vörös égitestet fedezett fel a korai világegyetemben, amelyek talán porba burkolózott aktív fekete lyukak lehetnek. Az egyik ilyen objektumról végzett legújabb megfigyelések arra engednek következtetni, hogy egy olyan fekete lyukról van szó, amely aránytalanul nagy a galaxisához képest. [2023. november 25. 19:18]

Csupán 200 fényévre tőlünk van egy exobolygó, amelynek sűrűsége a hungarocellhez hasonló, és felhőit homok alkotja. Vajon hogyan lehetséges ez? Olyan különös világ ez, amilyenről még a science-fiction írók sem álmodtak: a hungarocellnél csak kétszer sűrűbb exobolygót apró porszemcsékből álló, magas szintű felhőzet vonja be. [2023. november 24. 17:08]

December végéig küldhetjük el nevünket a NASA-nak, ha szeretnénk „eljutni” a Jupiter Europa holdjához. A NASA „Message in a Bottle” (Üzenet az üvegben) kampánya keretében bárkinek lehetősége nyílik, hogy a neve felkerüljön arra a mikrocsipre, amelyet az Europa Clipper űrszonda fedélzetén az Europához küldenek. [2023. november 23. 15:27]

Ha két, külön-külön is kiemelkedő űrtávcső erejét egyesítik a csillagászok, akkor bizonyosan rendkívüli eredményre számíthatunk. A szakemberek a James Webb- és a Hubble-űrtávcsővel is készítettek felvételeket a MACS0416 jelű, rendkívül távoli, a Földtől 4,3 milliárd fényévre található galaxishalmazról és égi környezetéről. [2023. november 22. 19:36]

A több mint 2 millió fényévre lévő Andromeda-galaxis szabad szemmel is észrevehető halvány foltként – látványa olyan, mint fátyolon át látszó gyertyafény. Klacsány Imre, Dunapataj A galaxis közelsége miatt kedvenc célpont a csillagászok számára. A szomszédos galaxis tanulmányozása révén ma már egyre többet tudunk a galaxisok életéről, ami saját csillagvárosunk megismerését is segíti. [2023. november 22. 8:58]

A WD 0810-353 jelű fehér törpe egy Naphoz hasonló csillag forró és sűrű teteme. Úgy nézett ki, hogy evolúciós és kozmikus időskálákon szempillantás alatt, mindössze 29 000 év múlva a Naprendszerünk útját keresztezi. Azonban az ESO Nagyon Nagy Távcsöve (VLT) segítségével a csillagászok kiszámították, hogy mégsem kerül sor ezzel a halott csillaggal való találkozásra. [2023. november 22. 6:00]

Az eddigi legtávolabbi, röntgentartományban is sugárzó fekete lyukat fedezték fel a NASA teleszkópjai segítségével. Ez az első eset, amikor egy fekete lyukat életének növekedési szakaszában figyelhetnek meg, tömege pedig hasonló az őt tartalmazó galaxisához. Az eredmény magyarázatot adhat arra, hogyan keletkeztek az univerzum első szupernagy tömegű fekete lyukai. [2023. november 20. 8:10]

Egy nemzetközi kutatócsoport az ALMA rádiótávcső-hálózat segítségével végzett megfigyeléseket az LHA 120-N49 (rövidítve N49) jelű szupernóva-maradványról. A megfigyeléssorozat eredményeiről az arXiv preprint portálon közzétett tanulmányukban számoltak be, amelyben betekintést engednek a maradványhoz kapcsolódó molekuláris felhők természetébe. [2023. november 18. 10:41]

A Jupiter légköri jellemzői Naprendszerünk óriásbolygói közül a legszembetűnőbbek. A bolygó Nagy Vörös Foltja, amely elég nagy ahhoz, hogy akár a Földet is eltakarja, majdnem olyan jól ismert az emberek számára, mint saját bolygónk számos folyója és hegye. Azonban a Földhöz hasonlóan a Jupiter is folyamatosan változik, és még sok mindent meg kell tanulnunk róla. [2023. november 17. 15:36]

Ahogy a bolygóvadászok egyre több bolygót fedeznek fel, egyre több rejtéllyel is szembesülnek. Az egyik a csillagok közelében keringő Neptunusz méretű bolygók hiánya. A csillagászok úgy gondolják, hogy ezek a világok nem elég nagy tömegűek ahhoz, hogy légkört tartsanak fenn a csillaguk erőteljes sugárzása mellett. [2023. november 16. 13:35]

Noha a Rák-köd az egyik legismertebb és legalaposabban vizsgált szupernóva-maradvány az égen, a képződmény eredetéről, szülőcsillagáról és a robbanás mikéntjéről ennek ellenére nem sokat tudunk. Az emberiség legnagyobb teljesítményű űrtávcsövétől így sokat vártak a csillagászok ezzel a köddel kapcsolatban, és nem kellett csalódniuk. [2023. november 14. 16:18]

Ha felnézünk a tiszta, csillagos éjszaka az égre, megtévesztő lehet a nyugodt látvány. Valójában az ég lángokban áll az éjszakában felbukkanó dolgoktól, mintha egy paparazzi vakuja villanna. A legtöbb ilyen villanás csillagrobbanás vagy ütközés, és többnyire annyira halványak, hogy csak a teleszkópo... [2023. november 13. 20:06]

A NASA Lucy-űrszondája egy főövi kisbolygó mellett elrepülve váratlanul felfedezte annak eddig ismeretlen kis holdját, amiről kiderült, hogy nem is egy testből áll, hanem egy érintkező kettős aszteroidáról van szó. Ez az első ilyen rendszer, amit űrszondával sikerült találni. A NASA Lucy-űrszondájának fő célja a Jupiter trójai kisbolygói közül kijelölt néhány kis égitest közeli vizsgálata. [2023. november 12. 10:45]

Magyarországon ritka vendég a sarki fény, azok, akik láthatták az október 5-i “fényjátékot”, szerencsésnek mondhatják magukat. Európa “északi végein azonban mindennapos vendég az északi fény, az aurora borealis. Imre Anikó, Izland Izlandon nyár végén, még augusztusban fényképeztem ezt a képet, a híres Jokulsarlón gleccser lagúnánál. [2023. november 12. 10:38]

A NASA TESS űrtávcsövével hatalmas exobolygót fedeztek fel, amely egy M típusú csillag körül kering. Az égitest, amely a TOI-5344 b jelölést kapta, nemcsak hasonló méretű, de tömege is akkora, mint a Szaturnuszé. A kutatók a felfedezésről szóló szakcikküket az arXiv preprint portálon tették közzé. A... [2023. november 11. 10:48]

Nehéz feladatra vállalkozott az európai Euclid (ejtsd: “juklid”): kideríteni, hogy a sötét anyag és sötét energia hogyan alakította ki az univerzumunk ma látható formáját. Mai ismereteink szerint a világegyetem mintegy 95%-át ezek a titokzatos ,,sötét” összetevők alkotják. Ennek ellenére keveset tudunk róluk, mert a látható anyag megjelenésében és mozgásaiban csak apró változások... [2023. november 8. 6:09]

Ha a Napra nézünk (ne tegyük!), azt gondolhatnánk, hogy csillagunk az állandóság, a stabilitás és a nyugalom kozmikus megtestesülése. A látszat azonban csal. A Nap nagyon is aktív, és aktivitása modern életünkre különösen jelentős hatással lehet. Az aktivitás intenzitásának nagyjából 11 éves ciklikusságát csillagunk mágneses terének ütemes változásai okozzák. [2023. november 7. 13:22]

Húsz éve, 2003. november 20-a óta nem láttunk Magyarországon ilyen fényes sarki fényt! Lelkesült beszámolók mindenütt, fényképek tömege bizonyítja: húsz év múlva, 2023. november 5-én vöröslött az északi ég alja. Balázs Gábor, Dabas November 5-én estefelé nagyjából háromnegyed hatkor láttam az első jelzéseket és képeket, hogy sarki fény látható és várhatóan erősödni fog. [2023. november 6. 8:12]

Mekkora, milyen hosszú lesz a csóvája egy üstökösnek, ami nagyon közel haladt el a Nap mellett és túljutott a napközelségén? Erre a kérdésre keresett választ Zdenek Sekanina (sz. 1936), a neves cseh származású amerikai üstököskutató. Az amatőr és profi csillagászok mellett a nagyközönségnek is igen ... [2023. november 5. 10:00]

Régóta rejtély övezi, hogy az univerzumban milyen körülmények között jön létre sok kémiai elem, például azok az elemek, amelyek rendkívül értékesek vagy akár létfontosságúak az általunk ismert élethez. A csillagászok most egy lépéssel közelebb kerültek a válaszhoz a James Webb-űrteleszkópnak és egy nagy energiájú eseménynek köszönhetően. [2023. november 4. 9:18]

A WASP–17b katalógusjelű forró gázóriás exobolygó felhőiből a jelek szerint kvarckristály-hópihék hullanak. A Föld leggyakoribb és legközönségesebb ásványának, a homok fő alkotóelemének, a kvarcnak bár számos ipari alkalmazása van, mégse gyakran kerül be a hírekbe. De akkor miért olyan különleges hí... [2023. november 2. 13:17]

A csillagok megszöknek születési helyükről, és szétszóródnak a galaxisban. Ez fontos állomás a galaxisok fejlődésében, és két elmélettel is magyarázható. Az első szerint talán a fiatal, többszörös csillagrendszerekben zajló kölcsönhatások taszítják ki őket, a másik szerint pedig molekuláris felhők vagy csomók összeomlása, illetve egyéb események során nyernek mozgási energiát. [2023. november 1. 23:11]

Az egyre fokozódó naptevékenység eredményeként egymás után készülnek a látványos fotók központi csillagunk jelenségeiről. Fényes Lóránd, Balatonalmádi Elképesztő a Napot fotózni egy 80 mm-es Lunt naptávcsővel. Korábban soha nem próbáltam, valahogy nem keltette fel a figyelmem, de most már máshogy gondolok a saját csillagunkra. [2023. november 1. 11:39]

Ismét megtekinthető lesz az elmúlt év 100 legszebb magyar asztrofotója a Magyar Természettudományi Múzeumban. November 4-én szombaton 17:00 órakor nyílik a Csillag-Képek 2023 Országos Asztrofotó Kiállítás a Magyar Asztrofotósok Egyesülete szervezésében. A tárlat 60 magyar asztrofotós 100 különleges ... [2023. október 30. 18:57]

A Föld átmérőjénél nyolcszor nagyobb rádiótávcső-rendszerrel sikerült eddig még nem látott részletességgel feltárni a 3C 279 jelű blazárból kiinduló plazmanyaláb belső részének finomszerkezetét. A most publikált, még 2014-ben végzett mérésekben alapvető szerepet játszott a 2011 és 2019 között működött orosz RadioAstron műhold, amely földi rádiótávcső-hálózatokkal együttműködve a csillagászatban el... [2023. október 29. 23:26]

A Napunkhoz hasonló csillagok fehér törpeként fejezik be életüket. Néhányukat ún. planetáris köd vesz körül, ami valójában a haldokló csillag által ledobott gáz. A Tübingeni Egyetem Csillagászati és Asztrofizikai Intézetének professzora, Klaus Werner által vezetett nemzetközi kutatócsoport most először vizsgálta egy nyílthalmazban elhelyezkedő planetáris köd központi csillagát. [2023. október 28. 21:22]

Amikor visszatérünk a Hold felszínére, az űrhajósok nem sétálgatnak majd, inkább járműveket fognak használni – az ilyenkor felszálló holdpor miatt azonban utakra is szükségük lesz. Az Európai Űrügynökség (ESA) egyik projektje során a kutatók közúti közlekedésre alkalmas felületeket próbáltak előállítani oly módon, hogy szimulált holdport erős lézerrel olvasztottak meg. [2023. október 27. 8:20]

A Bristoli Egyetemen dolgozó szakcsillagászok egy éles szemű amatőrtársuk segítségével fedezték fel az első exobolygó-ütközést. A két óriásbolygó egy tőlünk 1800 fényévre lévő, Naphoz hasonló csillag körül ütközött egymásba. Az ütközésben elszabadult törmelékanyag a katasztrófa után mintegy három évvel került olyan pozícióba, hogy a Földről megfigyelve elhalványította a központi csillag fényét. [2023. október 26. 8:16]

Egy nemzetközi csapat egy ezredmásodpercnél rövidebb ideig tartó kozmikus rádióhullámok távoli robbanását észlelte. Ez a „gyors rádiókitörés” (FRB) a valaha észlelt legtávolabbi. A jel forrását az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Távcsöve (VLT) segítségével egy olyan távoli galaxisban találták meg, amelynek fénye nyolcmilliárd év alatt jutott el hozzánk. [2023. október 23. 14:57]