A NASA Juno űrszondája új vulkánt fedezett fel a Jupiter vulkanikusan aktív holdján, az Ión. Az új tűzhányó több lávafolyamot és lávamezőt is létrehozott, amelyek körülbelül 180 kilométer hosszú területet fednek le. Biztosak lehetünk benne, hogy új képződménnyel van dolgunk: a NASA Galileo űrszondája teljesen jellegtelen felszínt látott itt, amikor 1997-ben áthaladt a terület fölött. [2024. szeptember 25. 10:23]
Egy új kutatás szerint a gravitációs hullámokat detektáló eszközök legújabb generációja áttörést érhet el a szupernóva-kutatás terén: ezek a műszerek képesek lesznek detektálni a nagy tömegű csillagok halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásokat akár 65 millió fényév távolságban, ami tehát azt jelenti, hogy nem csak a saját galaxisunkban, hanem a Virgo-halmaz galaxisainak messzeségében is. [2024. szeptember 24. 7:51]
Az Arp 107-es számmal jelölt, egy elliptikus-, és egy spirálgalaxis párosából álló kölcsönható galaxispárosról a nemrégiben képet készített a NASA James Webb-űrtávcsövének közeli- és közép-infravörös kamerája, a NIRCam (Near-Infrared Camera) és a MIRI (Mid-Infrared Instrument). Az objektumot 2005-be... [2024. szeptember 23. 10:33]
Egy kutatócsoport a Mauna Kea Obszervatórium Keck teleszkópjával vizsgált egy látszólag üres térséget az égbolton, hogy felfedjék a rejtett gázt, amely beborítja a Világegyetem összes galaxisát. A kutatók a Nature Astronomy című lapban tették közzé az első részletes adatokat egy gázhalóról, amely 100 ezer fényévnyire terjed ki az űrbe. [2024. szeptember 22. 9:31]
A brit Greenwichi Királyi Obszervatórium közzétette a 16. alkalommal meghirdetett „Az év asztrofotósa” verseny eredményeit, melynek több kategóriájában is magyar fotósok győzedelmeskedtek. A 2024-es megmérettetés fődíját Ryan Imperio érdemelte ki kompozit felvételével, amely a Baily-gyöngyök fejlődését mutatja a 2023-as gyűrűs napfogyatkozás alatt. [2024. szeptember 20. 13:08]
2022 októberében a csillagászokat megdöbbentette egy jelenség, amely a BOAT (Brightest of All Time), vagyis minden idők legfényesebb gammakitörése elnevezést kapta. Most egy nemzetközi kutatócsoport arról számolt be, hogy a NASA Fermi-űrtávcsövének adatai egy soha nem látott jellegzetességet – egy nagy energiájú emissziós színképvonalat – tártak fel. [2024. szeptember 19. 14:43]
A nyári égen magasan repülő Hattyú csillagkép területe valóságos kincsesbánya. Csillaghalmazok, gázködök és egy kupac „gyémánt”. Galambos Gábor, Makó, Csókási tanyák A Hattyú csillagképben elterülő, tőlünk 6000 fényévre található NGC 6914 komplexum drámai kontrasztok mentén mutatja be a Tejútban található változatos ködösségek számos fajtáját. [2024. szeptember 19. 12:06]
308. Miért táncolnak úgy a TRAPPIST-1 rendszer bolygói, ahogy a csillaguk fütyül? (Hírek.Csillagászat.hu)
A legtöbb csillagászat iránt érdeklődő ismeri a felfedezésekor igen nagy szenzációnak számító TRAPPIST-1 rendszert, amelyben 7, a Földhöz hasonló méretű, kőzetekből álló exobolygó kering egy igen közeli, 40 fényévre lévő vörös törpecsillag körül. Az asztrofizikusok és az asztrobiológusok szerint ezek a bolygók kecsegtető célpontot nyújtanak azoknak, akik a Földön kívüli életet kutatják. [2024. szeptember 18. 9:46]
A James Webb-űrtávcső egyik fő célja a nagy vöröseltolódású, tehát távoli Univerzum vizsgálata, azonban ezúttal a csillagászok egy kicsit közelebbi célpontot választottak ki a minden eddigit felülmúló űreszköznek, mégpedig szülőgalaxisunk, a Tejútrendszer külső peremvidékének vizsgálatát. Ez a régió körülbelül 58000 fényévre található a galaktikus középponttól, tehát nagyjából kétszer olyan távol,... [2024. szeptember 17. 12:04]
310. Egyes csillagok többször is visszatérnek az őket széttépő fekete lyukakhoz (Hírek.Csillagászat.hu)
Egy szupernagy tömegű fekete lyuk eddig kétszer ragadott el gázt egy elhaladó csillagtól. A kutatók szerint a harmadik alkalomra 2025 elején fog sor kerülni. Amikor egy csillag túl közel merészkedik egy szupernagy tömegű fekete lyukhoz, annak hatalmas gravitációs ereje elkezdi darabokra szaggatni. A... [2024. szeptember 14. 14:16]
Az Event Horizon Telescope (EHT) Együttműködés az ALMA rádiótávcső-hálózattal és más műszerekkel végzett megfigyelések során az eddigi legnagyobb felbontást érte el a Föld felszínéről. A kutatók távoli galaxisok sugárzását érzékelték 345 GHz körüli frekvencián, amely 0,87 mm-es hullámhossznak felel meg. [2024. szeptember 13. 10:38]
Az ESA Juice (Jupiter Icy Moons Explorer) űrszondája augusztus 20-án annyira megközelítette a Földet, hogy néhány ezer km-es távolságból képes volt megvizsgálni a légkört is. Ez lehetőséget adott arra, hogy az űrből is teszteljék és kalibrálják a Juice tudományos műszereit, ezzel biztosítva, hogy azok készen állnak a Jupiterhez érkezésre. [2024. szeptember 12. 9:04]
Megrendüléssel adjuk hírül, hogy Dr. Szatmáry Károly, az SZTE TTIK Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékének nyugalmazott egyetemi tanára, a szegedi csillagászképzés és a Szegedi Csillagvizsgáló létrehozásának kezdeményezője 2024. szeptember 6-án, életének 68. évében elhunyt. Szatmáry Károly csi... [2024. szeptember 10. 16:40]
A tudósok új bizonyítékot találtak arra, hogy évmilliárdokkal ezelőtt elhaladt egy csillag a Naprendszer közelében, és emiatt több ezer Neptunuszon túli kis égitestnek változott meg a Nap körüli pályájának alakja és hajlása, sőt, az is lehetséges, hogy némelyiket holdként fogta be a Szaturnusz, vagy a Neptunusz. [2024. szeptember 10. 10:42]
Őszi estéken magasan áll egünkön a Cassiopeia és a Cepheus, fényesebb-halványabb nyílt csillaghalmazokat kínálva a távcsővel kiegészített érdeklődő szemek számára. Dr. Ruszkai Ákos, Gyál Az NGC 7510 egy igazán bájos kis nyílthalmaz a Cepheus csillagképben, a Cassiopeia szomszédságában. Nyílhegy-halmaznak is ismert, de a Stellariumban „The Dormouse”, azaz Pele halmazként hivatkoznak rá. [2024. szeptember 10. 8:00]
A csillagok első generációja átalakította az univerzumunkat, magjaikban egyszerű hidrogénből és héliumból idővel változatos kémiai elemek sokasága alakult ki. Az első csillagok felrobbanásakor ezek az elemek szétszóródtak a világegyetemben. A titokzatos első generációs csillagokat még nem sikerült megtalálnunk, de most izgalmas felfedezést jelentettek be: egy másik galaxisban kialakult, második ge... [2024. szeptember 9. 12:41]
A Föld történetében az élővilágban végbement nagy kipusztulási események egy része kozmikus okokra vezethető vissza, amelyek legtöbbjének kiváltó oka egy kis égitest Földdel történt ütközése volt. A legújabb vizsgálatok szerint a dinoszauruszok kipusztulását a becsapódásával elindító objektum a külső Naprendszerben keletkezhetett és onnan került be a Föld közelébe. [2024. szeptember 7. 17:41]
Vajon a forró Jupiterek magányosak, vagy vannak közeli bolygótársaik? A válasz attól függ, hogy miként alakulnak ki ezek a planéták. Nemrég felfedeztek egy olyan ritka rendszert, amelyben egy forró Jupiter mellett van egy belső bolygó is, és ez segíthet megértenünk a forró Jupiterek kialakulását. A forró Jupiterek a legkülönösebb exobolygók közé tartoznak. [2024. szeptember 6. 14:50]
Az ausztrál Parkes/Murriyang teleszkóp szokatlan rádiójeleket fogott egy erős mágneses térrel rendelkező, korábban szunnyadó csillagból, egy magnetárból. A Nature Astronomy című lapban megjelent tanulmányukban a kutatók a bonyolult viselkedésű, XTE J1810-197 jelű magnetár rádiósugárzását elemezték. A magnetárok neutroncsillagok, a Világegyetem legerősebb mágnesei. [2024. szeptember 5. 9:42]
A Tejútrendszerhez hasonló galaxisok központjában hatalmas fekete lyukak vannak, amelyek időnként felfalják a környező csillagokat. A folyamat elég drámai és összetett: a szupernagy tömegű fekete lyuk felé zuhanó csillag spagettivé nyúlik, és darabokra szakad. Az ezt követő tűzijátékot nevezzük árapály-katasztrófának. [2024. szeptember 4. 17:32]
Az indiai Chandrayaan-3 holdszonda adatai arra utalnak, hogy a Holdat egykor folyékony kőzetóceán borította. A küldetés kutatóinak új tanulmánya a Nature című lapban jelent meg. A holdszonda Vikram leszállóegysége 2023. augusztus 23-án landolt a Hold felszínén. A földi irányítók utasították a Pragya... [2024. szeptember 2. 11:22]
322. Bolygókeletkezést megakadályozó óriáscsillagokat találtak az Orion-ködben (Hírek.Csillagászat.hu)
A nagyon fényes csillagok egy bizonyos pontig pozitív hatással lehetnek a bolygók formálódására, de attól kezdve az általuk kibocsátott sugárzás a protoplanetáris korong anyagának szétszóródását okozhatja. A Science című lapban megjelent tanulmány a James Webb-űrtávcső adatait felhasználva arról számolt be, hogy miképpen befolyásolja a sugárzás a bolygók kialakulását az Orion-ködben. [2024. szeptember 1. 11:28]
A Perseidák meteorraj idei jelentkezése sokáig emlékezetes lesz. Nem a hullócsillagok kimagasló száma miatt, hanem a hazánkban ritka égi vendég, a sarki fény megjelenése miatt. Landy-Gyebnár Mónika, Gyapükaján Gyepükaján, nagykeszi templomrom volt a helyszín. Mivel az időjárás előrejelzés a 12/13 éjjelre felhőket adott, ezért a 11/12-i éjjelt töltöttük kinn a férjemmel. [2024. szeptember 1. 8:30]
324. A Szivar-galaxis csillaghalmazai: a James Webb itt is páratlanul eredményes (Hírek.Csillagászat.hu)
Egy nemzetközi kutatócsoport a James Webb-űrtávcső adatait vizsgálva több mint 1000 új csillaghalmazt fedezett fel a Nagy Medve csillagképben található, M82-es katalógusszámmal jelölt Szivar-galaxisban. Ez a kis méretű, szabálytalan alakú, erőteljes csillagkeletkezést mutató galaxis tőlünk körülbelül 11,7 millió fényévre található, amely távolsággal az egyik legközelebbi csillagontó galaxisnak min... [2024. augusztus 31. 17:44]
A „kis vörös pontokat” (Little Red Dots) eddig olyan objektumoknak hittük, amelyek létezését jelenlegi kozmológiai modelljeinkkel nem tudjuk megmagyarázni, most azonban összeállt a kép, és kiderült, hogy mégis van rájuk magyarázat. A James Webb-űrtávcső 2022-es felbocsátása óta megrenget... [2024. augusztus 30. 11:32]
A csillagászok találtak egy olyan csillagot, amely bár sok szempontból hasonlónak mondható a mi Napunkhoz, bizonyos tulajdonságait tekintve egy eddig sosem látott csodabogárnak minősül. Ez a furcsa csillag a Hercules csillagképben található, tőlünk 115 fényévnyi távolságban lévő V889 Herculis. Ez az... [2024. augusztus 29. 21:13]
A képen látható ragyogó vörös felhők sűrű gázból álló régiók, ahol csillagok születnek. Azonban az RCW 106 katalógusjelű térséghez hasonló felhőkben a gáznak csupán 1 százalékából jönnek létre csillagok, és a csillagászoknak fogalmuk sincs, hogy miért. Csillagok akkor keletkeznek, amikor a hatalmas, hűvös gázfelhők egyes helyeken összecsomósodnak, és a kritikus sűrűség elérésekor csillagokká omlan... [2024. augusztus 28. 9:19]
Egy új kutatás a fizika egy eddig keveset kutatott területére, a fantázia és a valóság között húzódó vékony határrétegre kalauzol el bennünket, és megvizsgálja azt, hogy mi történne a téridővel egy meghibásodott térhajtómű környezetében. Aki szereti a science fiction műfaját, és ismeri a Star Trek s... [2024. augusztus 27. 10:43]
A Nemzetközi Űrállomás rendszeresen átvonul hazánk egén, azonban a gyorsan mozgó „mesterséges óriásholdat” nem is olyan könnyű megörökíteni. A Bükki Csillagdából most egy igen részletdús képet kaptunk, amelyen az űrállomás „beteg embere”, a Starliner űrhajó is azonosítható. Siomos Angelos Sylvester, Répáshuta, Bükki Csillagda Ez az ötödik próbálkozás a Bükki Csillagda nagyt... [2024. augusztus 26. 18:17]
A NASA James Webb-űrtávcsövének közeli infravörös tartományban működő kamerája, a NIRCam nemrégiben egy olyan felvételt készített a Kígyó-köd nevű, közeli csillagkeletkezési régióról, amely felülmúlta minden eddigi elképzelésünket, és közvetlen bizonyítékot adott a csillagkeletkezésről alkotott, mindeddig pusztán az elméletben jelenlévő modellekre. [2024. augusztus 25. 14:34]