A minél vékonyabb (az esti égen minél fiatalabb, a hajnalin minél idősebb) holdsarló megfigyelésének több évtizedes hagyományai vannak hazánkban. A cél az újhold időpontjához minél közelebb eső, jellemzően halvány, cérnavékony, csak a szürkületi égen, alacsonyan megfigyelhető sarlóhold megtalálása, észlelése, fényképezése. [2022. január 2. 8:28]
Tudományos szempontból is izgalmas éven vagyunk túl, itt az ideje összegezni – az alábbiakban a 2021-es esztendő tíz legjelentősebb eseményét gyűjtöttük össze egy (jellegénél fogva) szubjektív toplistába. 10. Az ‘Oumuamua-sztori Nem tudományos felfedezés, nem is technikai bravúr, ám a csillagk... [2021. december 31. 14:56]
663. A déli égbolt gyönyörű meglepetése lett a hosszú csóvájú Leonard-üstökös (Hírek.Csillagászat.hu)
A napközelsége felé közeledő Leonard-üstökös fényes és látványos csóváival kápráztatja el a déli félteke lakóit. 2021 első üstökösére Greg J. Leonard, az arizonai Hold- és Bolygókutató Laboratórium (LPL, Tucson, AZ) tudományos főmunkatársa bukkant rá a Catalina égboltfelmérő program (Catalina Sky Survey) keretében 2021. [2021. december 30. 21:00]
A NASA, valamint az Európai és a Kanadai Űrügynökségek emlékezetes karácsonyi ajándékkal kedveskedtek a csillagászoknak és a csillagászat iránt érdeklődő nagyközönségnek. Több mint húsz évnyi tervezést és építést, valamint több mint tíz évnyi halasztást követően végül 2021. december 25-én, közép-eur... [2021. december 28. 6:00]
Az eddigi legtöbb, legalább 70 új kóbor bolygót fedeztek fel az ESO távcsöveivel. [2021. december 27. 7:31]
Napjaink digitális világában mindenki fényképez, a fotó közvetlenül az expozíció után már kész is, visszanézhető, megosztható. Egészen más a szolárgráfia világa. Szűcs Mátyás, Budapest Szolárgráf készítéséhez nem kell más, mint lyukkamera, fotópapír – és tengernyi türelem. Egy-egy expozíció hónapokig, de akár fél évig is eltarthat. [2021. december 26. 15:01]
A Naprendszer feltételezett kilencedik bolygójának lehetséges nyomait találhatták meg archív infravörös űrtávcsöves felvételeken. Ezzel leszűkült a további keresésére átvizsgálandó égterület. Mint ismeretes, a Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-ban Prágában megtartott közgyűlésén az addig nagybolygónak tartott Plútót a törpebolygók közé sorolták vissza, s így hirtelen csak nyolc bolygó lett a Napr... [2021. december 23. 20:05]
Jelenlegi tudásunk szerint a vas nélkülözhetetlen eleme annak, hogy bármilyen életforma növekedni és megfelelően fejlődni tudjon. Fontossága egészen a Föld keletkezéséig nyúlik vissza, mikor a bolygónk köpenyének vastartalmát beállították a bolygókeletkezés körülményei. Az Oxfordi Egyetem kutatói mo... [2021. december 23. 6:00]
Decemberben az ünnepi készülődésen túl minden évben beköszönt a Geminidák meteorraj maximuma is. Ilyenkor a Föld áthalad a (3200) Phaethon kisbolygó-üstökös törmelékcsóváján, a kis borsóméretű meteoroidok pedig látványos csíkokat rajzolnak az égboltunkra, ahogy elégnek a légkörben. Amit viszont nem látunk szabad szemmel, azok a kozmikus porként is emlegetett, az év minden napján záporozó aprócska ... [2021. december 20. 9:06]
Az északi égbolt második legfényesebb galaxisa a kicsiny Triangulum csillagképben található M33. A legtisztább, holdfénytől mentes éjszakákon szabad szemmel még éppen hogy megpillantható, így 2,8 millió fényéves távolságával a legtávolabbi égitest, amely szabad szemmel látható. Bagi László, Öcsöd A Lokális Csoport tagja, az Andromeda-galaxis és Tejútrendszer után a harmadik legnagyobb galaxis a cs... [2021. december 17. 14:59]
Mindegyikük rejtélyes, de ez a fekete lyuk a jelenlegi ismereteinkkel nem magyarázható. A Tejútrendszernél 100 ezerszer kisebb tömegű Leo I törpegalaxis központjában a csillagászok felfedeztek egy fekete lyukat, ami majdnem akkora, mint a galaxisunk magjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk. Nem tudjuk, honnan és hogyan került oda. [2021. december 17. 11:29]
Eddig felfedezetlen területét hódította meg a Naprendszerünknek a NASA űrszondája, mégpedig a Nap külső légkörét, a koronát. A régóta várt mérföldkövet áprilisban léptük át, de december 14-én jelentették be az eredményeket. A sikeres látogatás hatalmas sikere a Parker napszondának (Parker Solar Probe), ami közelebb repül központi csillagunkhoz, mint bármely más küldetés valaha. [2021. december 16. 20:42]
Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövének interferométerével (Very Large Telescope Interferometer – VLTI) elkészítették az eddigi legérzékenyebb és legrészletesebb felvételeket galaxisunk szupernagy tömegű központi fekete lyukának környezetéről. Az új fényképek hússzor jobb felbontással készültek, mint ami a VLTI előtt lehetséges volt. [2021. december 15. 7:20]
Mennyi az esélye annak, hogy élet alakuljon ki a Naprendszerben? És a több mint 4500 eddig felfedezett exobolygón? A Földön kívüli élet lehetőségével foglalkozik az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, Stephen Mojzsis a Nature Astronomy magazinban megjelent cikkében. Idén novemberben 60 éves a Földön kívüli élet lehetőségét leíró Drake-egyenlet. [2021. december 14. 11:00]
A galaxishalmazok ütközése rendkívül hosszú és lassú folyamat. A csillagászok most felfedeztek egy galaxishalmaz-párt, amely az ütközések eddig még nem látott fázisában van. A csillagászoknak most először sikerült lefotózniuk egy olyan galaxishalmaz-párt, amely az ütközés egy viszonylag rövid ideig tartó, átmeneti fázisában van épp. [2021. december 13. 7:49]
A hozzánk legjobban hasonlító bolygónak, a Marsnak egykor jelentősebb vízkörforgása is lehetett, valószínűleg óceánokkal, felszínformáló tavakkal és talán mikrobiális élőlényekkel. A bolygó fejlődéstörténete során azonban a vízciklus, a dinamó és vulkanikus folyamatok lecsökkentek vagy gyakorlatilag meg is szűntek. [2021. december 11. 20:12]
Japán csillagászok felfedeztek Galaxisunk legkülső részén egy újszülött csillagot és körülötte egy összetett szerves molekulákból álló felhőt. Az Univerzum rejtett kémiai komplexitását bizonyító felfedezésről a The Astrophysical Journal című lapban írtak. A Niigata Egyetem és a tajvani Academia Sinica Csillagászati és Asztrofizikai Intézet munkatársai az ALMA rádiótávcső-hálóza... [2021. december 10. 6:00]
Az Európai Déli Obszervatórium VLT távcsőegyüttesével felfedező felvétel készült a szabad szemmel is megfigyelhető kettőscsillag, a b Centauri körül keringő bolygóról. A b Centauri az eddigi legforróbb és legnagyobb tömegű a bolygógazda rendszerek között, a planétát pedig a központi csillagpártól százszor akkora távolságban kapták „lencsevégre”, mint amilyen messze a Jupiter kering a Nap körül. [2021. december 9. 6:00]
A 2021-es év egyetlen teljes napfogyatkozását valóban szinte a világ végén, a déli féltekéről, az Antarktisz térségéből lehetett csak megfigyelni. Jónás Károly, Weddell-tenger Életem ötödik teljes napfogyatkozását egy különleges helyről, és különleges körülmények között figyelhettem meg. Még az év e... [2021. december 8. 8:52]
A Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének kutatói most két olyan galaxist fedeztek fel a belátott univerzum peremén (z~7 vöröseltolódásnál), amelyeket eddig a Hubble-űrtávcső sem láthatott, mert az őket körülvevő vastag kozmikus porréteg elrejtette őket. Rájöttek, hogy a távoli galaxisok ötöde rejtve marad előlünk. [2021. december 8. 6:00]
A nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó, potenciálisan veszélyes (4660) Nereus kisbolygó száguld el a Föld közelében december 11-én szombaton, de nem jelent ütközési veszélyt bolygónkra. A (4660) Nereus kisbolygót 1982. február 28-án fedezte fel Eleanor F. Helin (1932-2009) a Palomar-heg... [2021. december 7. 6:00]
Ha már a Nobel-díj nem jött össze, szerény vigaszként egy hazai felfedezésű kisbolygót neveztek el a koronavírus elleni küzdelem során világhírűvé vált magyar kutatónőről, Karikó Katalinról. Mellette több magyar csillagász és fizikus, egyéb tudományágak kutatói, de egy építész és egy sportoló is rajta van a legfrissebb kisbolygó-elnevezési listán. [2021. december 6. 8:00]
A Földhöz eddig valaha megfigyelt legközelebbi nagyon nagy tömegű feketelyuk-párost figyelték meg csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) segítségével. A két objektum sokkal közelebb van egymáshoz, mint az eddig megfigyelt nagyon nagy tömegű párosok tagjai, és végül egy óriási fekete lyukká fognak összeo... [2021. december 4. 12:00]
684. Honnan jött a víz a Földre? – Meglepő feltevés ad új választ a kérdésre (Hírek.Csillagászat.hu)
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint meglepően nagy eséllyel a Nap lehet a földi víz forrása. A Glasgow-i Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a főként hidrogénionokból álló napszél hozta létre a vizet a kisbolygók felszínén lévő porszemcséken. A víz ezután a Földbe csapódó kisbolygók által jutott bolygónkra még a Naprendszer fiatalkorában. [2021. december 3. 14:57]
Az újonnan felfedezett GJ 367b pehelysúlyúnak számít az exobolygók között. Tömege fele a Földének, ezzel a ma ismert közel ötezer Naprendszeren kívüli bolygó közül az egyik legkisebb tömegű. Szintén különlegessége, hogy mindössze 8 óra alatt járja körbe központi csillagát. Átmérője valamivel nagyobb 9000 kilométernél, így méretét tekintve a Mars és a Föld között helyezkedik el. [2021. december 2. 20:15]
A fiatal csillagok körüli korongokban megfigyelt gyűrűk, rések kialakulásának egyik magyarázata a benne születő bolygókhoz köthető. Ez az elmélet viszont nem magyarázza, hogy miért találunk csak olyan ritkán a gyűrűkhöz tartozó bolygókat. Új, szuperszámítógépekkel futtatott szimulációk alapján a bolygó maga mögött képes hagyni a kialakult gyűrűt. [2021. december 1. 6:00]
687. Friss fotók a Hubble-űrtávcsővel: így néztek ki a nagybolygóink idén ősszel (Hírek.Csillagászat.hu)
A NASA/ESA Hubble-űrtávcsövének egyik régóta futó, hosszútávú programja a Naprendszer külső bolygóinak megfigyelése, légkörük állapotváltozásainak követése, amihez a veterán űrteleszkóp egységes, jó minőségű adatsorai kiváló lehetőséget biztosítanak. Az OPAL (Outer Planet Atmospheres Legacy) program keretében ebben az évben is újabb pillanatfelvételek készültek bolygórendszerünk gázóriásairól – a ... [2021. november 30. 6:00]
Az elsőként felfedezett kisbolygó, az (1) Ceres a csillagos égi háttérhez viszonyított elmozdulásával hívja fel magára a figyelmet. Égi vándorlása különösen látványos szakasza volt, amikor a Bika csillagkép fejét kirajzoló Hyadok nyílthalmaz csillagai “között” vándorolt november folyamán. [2021. november 29. 14:16]
Újraírják galaxisunk történetét az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia küldetésének adatai. Az eddig kísérőgalaxisoknak hitt galaxisok úgy tűnik, hogy valójában új jövevények a galaktikus környezetünkben. Évtizedek óta állt az az elmélet, hogy a galaxisunkat körülvevő ilyen, több ezer – több milliá... [2021. november 29. 6:00]
Nem kevesebb, mint 301 új bolygóval növekedett az ismert, megerősített exobolygók száma. Az új felfedezettek az eddig megerősített 4569 távoli csillagok körül keringő bolygó közé álltak be. De hogyan fedeztek fel ilyen nagy mennyiségű bolygót, ránézésre egyszerre? A válasz az ExoMiner nevet viselő új neurális hálózatban rejlik. [2021. november 27. 9:24]