A saját galaxisunkban, a Tejútrendszerben már több ezer exobolygót és még ennél is több exobolygójelöltet ismerünk. Ezek túlnyomó többsége azonban lakhelyünk, a Naprendszer kevesebb mint 3000 fényéves környezetében található. De vajon vannak exobolygók más galaxisokban is? Jó okunk van feltételezni, hogy igen. [2021. október 26. 22:10]
A Bernardinelli-Bernstein-üstökös magja az eddig megfigyelt üstökösök között a legnagyobb, valóban óriási méretű a Dark Energy Survey (DES) égboltfelmérő program adatait használó kutatók szerint. Legutóbb az Australopithecusok idején, mintegy 3,5 millió éve járt napközelben és akkor az Uránusz pályájához közeli távolságig jutott. [2021. október 26. 7:00]
Milyen kincseket rejt a Cassiopeia csillagkép az asztrofotósok és a mélyég-észlelők számára? Ismerkedjünk meg az IC 59-cel és az IC 63-mal. Klacsány Imre, Dunapataj Az északi égboltra tekintve a Sarkcsillag körül kirajzolódni látszik egy „W” alakzat, a Cassiopeia csillagkép. A „W” alakzat középső cs... [2021. október 24. 12:23]
724. A Naprendszer kaotikus múltjáról árulkodhatnak a Jupiter trójai kisbolygói (Hírek.Csillagászat.hu)
A Jupiter egy igazi félelmetes bolygó, amely hatalmas gravitációs vonzásával kedvére dobálja az útjába eső égitesteket. Két csapat aszteroida viszont tisztes távolságban jár előtte és mögötte, a Nap és az gázóriás vonzása által stabilizálva. Régóta kutatják ezeket a Jupiter előtt és mögött 374 milli... [2021. október 22. 7:01]
Felfedezték az első olyan megerősített bolygórendszert, ami a saját Naprendszerünk várható jövőjére hasonlít, mikor a Nap mintegy 5 milliárd év múlva élete végére ér. A galaxisunk középpontja felé található rendszert a Hawaii szigeten található W. M. Keck Obszervatóriummal fedezték fel, benne pedig egy Jupiterhez hasonló bolygó kering egy fehér törpecsillag körül. [2021. október 20. 10:51]
Szokatlan rádiójeleket érzékeltek a Tejútrendszer szívének irányából, ami lenyűgözi a csillagászokat. A rádióhullámok mintázata egyik ismert változó rádióforrásnak sem felel meg, így lehet, hogy a csillagok egy új típusával van dolgunk. „Az új rádiójel legfurcsább tulajdonsága, hogy nagyon erősen, cirkulárisan polarizált. [2021. október 19. 20:12]
A sajnálatos gyártási hibával világűrbe juttatott Hubble-űrtávcső 1993-as optikai nagyjavítása óta eltelt közel harminc év alatt a téma iránt érdeklődőkbe erősen berögzülhetett az a kép, hogy igazán éles, nagy felbontású csillagászati fényképeket csak a világűrbe telepített távcsövektől várhatunk. E... [2021. október 18. 15:08]
„Mintha az egész bolygón fémkupola alatt zajlott volna az élet.”Asimov: Alapítvány Gyerekkoromban (majd később is) lelkesen olvastam Isaac Asimov Alapítvány-trilógiáját, amiben többek között a bolygó élete már teljesen kupolák alatt zajlik és lifttel kellett felmenni, ha valaki a valódi égboltot is látni szeretné. [2021. október 17. 16:02]
Az ultraforró Jupiterként ismert, pokolszerű WASP-76b jelű exobolygón a vas elpárolog, majd az éjszakai oldalon vascseppek csapódnak ki és hullanak az égből – de ez a világ talán még izgalmasabb, mint eddig hittük. A Cornell Egyetem, a Torontói Egyetem és a belfasti Queen’s Egyetem kutatói által vez... [2021. október 17. 10:20]
Magyar idő szerint szombat délelőtt Cape Canaveralról sikeresen útnak indították a NASA Lucy űrszondáját a Jupiter trójai kisbolygóinak vizsgálatára. Ezzel fontos mérföldkőhöz érkezett a Naprendszer megismerésének története, hiszen a Lucy egymás után több trójait fog meglátogatni és közelről tanulmányozni. [2021. október 16. 21:35]
Varázslatos dolog személyesen is megtapasztalni az egész égboltot beborító északi fényt, az aurora borealist, valahol a messzi északon. Kelemen Tamás, Izland 2020 januárjának végén egyhetes út vette kezdetét, ami egy korrekt előkészítés után úgy alakult, hogy negyedmagammal indultunk a hajnal hatkor felszálló repülővel. [2021. október 16. 15:45]
A NASA Perseverance marsjárójának kutatócsoportja legújabb tanulmányában számol be a mostanra már kiszáradt Jezero-kráter tavának vízforgalmáról. Az eredmények október elején jelentek meg a Science nemzetközi tudományos folyóiratban. A friss fejlemények a deltatorkolatban található hosszú, meredek lejtőkről, vagy más néven töréslépcsőkről (angol nevükön escarpments) készített részletes fényképekne... [2021. október 15. 7:00]
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek fényképeket a Mars és a Jupiter között húzódó fő kisbolygóöv legnagyobb tagjai közül negyvenkettőről. Korábban nem készült még ennyire részletes felvétel ilyen sok kisbolygóról. [2021. október 12. 23:26]
A Hubble-űrtávcső felvételén két galaxist látunk, amelyek olyannyira összefonódtak, hogy közös jelük is van: Arp 91. Finom galaktikus táncukat a Földtől több mint 100 millió fényévre járják. Az Arp 91-et alkotó két csillagváros közül az alsó, fényes folt az NGC 5953, ovális formájú társa pedig az NGC 5954. [2021. október 12. 8:46]
Távoli csillagok körül keringő, földszerű exobolygók fényképeit nézegetve úgy tűnik, nem szabad majd mindig elhinni, amit látunk. Az Astrophysical Journal Letters tudományos folyóiratban publikált új tanulmány szerint az új generációs teleszkópokkal összekeverhetőek a földszerű exobolygók más típusú bolygókkal. [2021. október 11. 17:00]
A csillagok nem szoktak csak úgy eltűnni – vagy mégis? Évezredeken keresztül elfogadott volt, hogy az égbolt csillagai állandóak és változatlanok. Még akkor is, amikor megtudtuk, hogy ezek a fénypontok olyan fizikai objektumok, mint a saját Napunk, az egyik fő feltételezés az volt, hogy nagyon lassan, évmilliók vagy évmilliárdok alatt történnek csak rajtuk nagy változások. [2021. október 11. 8:11]
A nyári éjszakák leglátványosabb dísze az egész égbolton végighúzódó Tejút, amelynek éppen a déli része, a Sagittarius és vidéke a legfényesebb, leglátványosabb. Imre Péter, Szkinakasz Obszervatórium, Görögország A Kréta szigetén található Szkinakasz Obszervatóriumnál örökítettem meg a Tejutat egy panorámakép formájában. [2021. október 10. 14:45]
Ezúton szeretnénk meginvitálni a hírportál olvasóit egy lenyűgöző és a világon is ritkaságszámba menő asztrofotós kiállítás megtekintésére. A Magyar Asztrofotósok Egyesülete hagyományosan az őszi időszakban mutatja be a nagyközönség számára a hozzájuk beérkezett képekből készült nagyszabású válogatást. [2021. október 8. 17:50]
A Világegyetem tele van nagy energiájú részecskékkel: röntgensugárzással, gammasugárzással és neutrínókkal. A nagy energiájú kozmikus részecskék többségének eredete egyelőre ismeretlen. Egy nemzetközi kutatócsoport szerint az alacsony aktivitású fekete lyukak hozzák létre a nagy energiájú kozmikus részecskéket. [2021. október 7. 19:52]
Egy távoli, tőlünk 1300 fényévre lévő csillagrendszerben azonosíthattak a Nevadai Egyetem (UNLV) kutatói és munkatársaik első alkalommal egy olyan bolygót, amely három csillag körül kering. Úgy gondoljuk, hogy Naprendszerünkkel ellentétben, amelyben egyetlen csillag található, a csillagrendszerek nagyjából felében két vagy több csillagot köt egymáshoz a gravitáció. [2021. október 6. 8:35]
Tíz évvel ezelőtt, 2011. október 1-jén a csillagászok számára hivatalosan is elérhetővé vált az ESO közreműködésével létrejött és üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimetre/submillimetre Array). Az eseménynek az antennarendszerrel készített első, az ütköző Csápok galaxispárt ábrázoló felvétel állított emléket, érzékeltetve az ALMA lehetőségeit, és beharangozva a csillagászat e... [2021. október 5. 8:00]
742. Helló, Merkúr! – elkészültek a BepiColombo első fotói a legbelső bolygóról (Hírek.Csillagászat.hu)
Az alábbi felvételt az európai és japán űrügynökség közös küldetéseként megvalósuló BepiColombo űrszonda készítette a Merkúrról. Bár a szonda végső célja maga a bolygó lesz, most még csak gyorsan elhaladt a Merkúr mellett, hogy évek múltán már megfelelő sebességgel érkezhessen meg a Naprendszer legbelső bolygójához. [2021. október 3. 23:00]
Az eddig észlelt legnagyobb marsrengéssel ünnepelte ezredik marsi napját szeptember 18-án a NASA InSight leszállóegysége. A közel másfél órán át tartó rengést körülbelül 4,2 magnitúdósnak becsülik. Egy hónap leforgása alatt ez már a harmadik jelentős marsrengés az augusztus 25-i 4,2, illetve 4,1 magnitúdósok mellett. [2021. október 3. 9:12]
A Stewart Sharpless 1959-ben megjelent, emissziós ködöket tartalmazó katalógusába Sh2-101 jelöléssel került bele ez a 70 fényév átmérőjű objektum. Nagyjából 8000 fényévre van tőlünk, a Tejút egyik ködökben és csillagokban gazdag régiójában rejtőzik. Bagi László, Öcsöd Az elmúlt nyáron igyekeztem a nyári Tejút szépségeit megörökíteni. [2021. október 2. 6:20]
Először a Jupiter esetében mutatták ki a kásás, ammóniában gazdag „gombócokat”, amelyekről egy új kutatás során kiderült, hogy a Naprendszer összes óriásbolygójának légkörében kialakulhatnak. A jeges, ammóniában gazdag „ kásás gombócok” (mushballs) mélyen a felhők alá merülhetnek a Jupiter légkörében. [2021. október 1. 9:41]
97 éves korában, 2021. szeptember 13-án elhunyt Antony Hewish, aki a pulzárok felfedezésében játszott szerepéért megosztott fizikai Nobel-díjat kapott. Antony Hewish (1924‒2021) úttörő munkát végzett a rádiócsillagászat területén. Egyik tanítványa, Jocelyn Bell detektálta először azt a furcsán “pislogó” rádióforrást, amelyet aztán nem sokkal később közösen az első pulzárként azonosítot... [2021. szeptember 30. 15:57]
A NASA VIPER (Volatiles Investigating Polar Exploration Rover) holdjárója a Hold déli sarkvidékén található Nobile-kráter nyugati peremének közelében fog landolni, hogy feltérképezze és felfedezze a régió felszíni és felszín alatti víz, illetve más erőforrás-tartalékait. A VIPER az Artemis küldetéssel együtt a SpaceX Falcon-Heavy rakétáján fog utazni 2023-ban. [2021. szeptember 28. 7:32]
Az űr többnyire csendes. A teleszkópok mérési adataiból legtöbbször néma grafikonok, ábrák és fényképek születnek. A NASA Chandra X-ray Obszervatóriumának részvételéval a NASA Universe of Learning programjának részeként indították el a ,,sonification” projektet, melyben a világ legjobb teleszkópjainak egyébként nem hallható mérési adatait alakítják hanggá. [2021. szeptember 27. 9:06]
A titokzatos sötét energia egy korábban ismeretlen, primordiális formája magyarázhatja, hogy miért látszik gyorsabban tágulni az univerzum, mint azt az elméletek megjósolják. Kozmológia kutatók egy második típusú, az Ősrobbanás utáni 300 000 évben létező sötét energia nyomaira bukkanhattak; ez az a különös anyag, ami a világegyetemünket gyorsulva tágulásra kényszeríti. [2021. szeptember 26. 11:00]
2021. augusztus 6-án országszerte derült volt az ég. Akik éppen a szabadban tartózkodtak, ragyogó tűzgömböt figyelhettek meg a déli látóhatár fölött. Balogh András, Madarász Dominik és Szauer Dániel (Pazirik Informatikai Kft.), Mecseknádasd. Országszerte sok helyen látták, árnyékot vetett, megvilágította a tájat. [2021. szeptember 24. 18:17]