1. Kis piros pöttyök: három ősi galaxist vizsgáltak a James Webb-űrtávcsővel (Hírek.Csillagászat.hu)
A távoli galaxisok gyakran kis piros pontokként látszanak csak a James Webb-űrtávcső felvételein, de bármilyen aprónak is tűnnek, ha egyszer észrevettük, nehéz figyelmen kívül hagynunk őket. Ezek a kompakt galaxisok az ősrobbanás után néhány százmillió évvel keletkeztek, amikor a Világegyetem még szinte csecsemő volt. [2024. július 25. 23:25]
Egy kutatócsoport megvizsgálta a Jupiter Nagy Vörös Foltjával kapcsolatos megfigyeléseket, és arra a következtetésre jutott, hogy a híres anticiklon valójában nem olyan régi, mint eddig hittük. Az Agustín Sanchez-Lavega (Universidad del País Vasco, Spanyolország) vezette kutatócsoport a Geophysical Research Letters hasábjain számolt be a kutatás eredményeiről. [2024. július 24. 14:16]
Az RX J2129–z8He II jelű galaxis egyrészt nagy vöröseltolódása, másrészt jellegzetes spektruma és erős emissziós vonalai miatt is figyelemre méltó. Egy új kutatás szerint a galaxis jellemzőiért a benne található legelső csillagok lehetnek a felelősek. Réges-régen a Világegyetem sokkal kevésbé volt l... [2024. július 23. 18:59]
Az utóbbi 843 évben rejtélyek övezték az SN 1181 elnevezésű szupernóva esetét, azonban a kutatóknak talán most sikerült lerántani a leplet az esemény titkairól. A misztikus szupernóva-robbanás időszámításunk 1181. évében történt, amikor is a háború sújtotta Japán területén az akkori észlelők felfedeztek az égbolton egy hirtelen felfényesedő, majd fél év múlva láthatatlanná halványuló vendégcsillag... [2024. július 22. 17:22]
Az emberiség eddigi legnagyobb „űrkalandja” volt az Apollo-program, melynek során 1969 és 1972 között összesen hat sikereres leszállás történt égi szomszédunk felszínén. Csabai István, Zagyvarékas 1969. július 20-án, ötvenöt évvel ezelőtt ért holdat az Apollo-11 holdkompja, fedélzetén Armstronggal és Aldrinnal. [2024. július 20. 19:54]
Július 18-án érkezett a hír, hogy a tíz nappal korábban a Piszkéstetői Obszervatóriumban felfedezett üstökös hivatalosan is megkapta a C/2024 N3 (Sárneczky) nevet. Közben egy másik, pár nappal később azonosított piszkéstetői üstökös is várja a hivatalos elismerést, ráadásul mindkét vándor ugyanabban a csillagképben, egymástól alig 6 fokra észlelhető. [2024. július 20. 8:23]
A tavaly feltűnt, viszonylag közeli, 2023ixf jelű szupernóva kiváló lehetőséget biztosít az asztrofizikusok arra vonatkozó elméleteinek tesztelésére, hogy a csillagrobbanások hogyan és milyen időskálán gyorsítják közel fénysebességre a kozmikus részecskéket. Meglepő módon azonban a NASA Fermi gamma-űrtávcsöve nem detektálta a várt, nagy energiájú sugárzást az említett szupernóva esetében. [2024. július 19. 8:49]
Új szuperszámítógépes szimulációk fedik fel, milyen utat tesz meg a gáz, miközben belép egy galaxisba, majd az abban található fekete lyukba. A gyorsan növekvő, szupernagy tömegű fekete lyukakat vastag, bolyhos anyagkorong veszi körül, ami jól látható az új szuperszámítógépes szimulációkon. A mágnes... [2024. július 18. 11:19]
Három fiatal neutroncsillagot vizsgált egy kutatócsoport az XMM-Newton és a Chandra űrtávcső segítségével, amelyek korukhoz képest szokatlanul hűvösek. Ahhoz, hogy a puszta létezésüket megmagyarázzák, ki kell dobniuk a neutroncsillag-modellek 75 százalékát – így egyre közelebb jutunk az egyetlen, megfelelő modell kiválasztásához. [2024. július 17. 11:38]
Napfoltmaximum idején a fotoszféra, és a kromoszféra tobzódik a különlegesen érdekes jelenségekben. A fény különböző hullámhosszaiban készült felvételek, rendkívüli változékonyságot mutatnak térben és időben. Nagyobb nagyítással, percek alatt lezajlódó jelenségek detektálhatók a granuláció, a flerek, a protuberanciák és a napfoltok részleteiben. [2024. július 17. 11:21]
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (China National Space Administration, CNSA) nemrég bejelentette, hogy újabb űrprogramot tervez, amelynek részeként egy űrszonda beleütközik majd egy aszteroidába. A küldetésben valójában két űreszköz vesz majd részt: az egyik nekimegy a kiválasztott aszteroidának, megváltoztatja a pályáját, a másik pedig nyomon követi az ütközést, illetve megvizsgálja a hatásait. [2024. július 16. 11:23]
A James Webb-űrtávcső MIRI (Mid-Infrared Instrument) nevű közép-infravörös kamerájának legújabb felvételén egy születőben lévő csillag, és egy körülötte lévő, tüzes homokóra elevenedik meg. A csillagelőd (protocsillag) a homokóra legvékonyabb részénél látszik, a környezetében lévő vékony anyaggyűjtő (akkréciós) korong pedig sötét sávként jelenik meg körülötte. [2024. július 15. 20:19]
Egy nemrég megjelent tanulmány a Proxima Centauri b exobolygó légköri dinamikájával, az ózon éghajlatra gyakorolt hatásával foglalkozik. Kiderült, hogy az ózon kulcsfontosságú szerepet játszik a planéta éghajlatának alakításában. A kutatás jelentős előrelépés az exobolygók lakhatóságának vizsgálatában. [2024. július 14. 7:26]
Sikeresen Földet ért a visszatérő kapszula a kínai Chang’e-6 holdszonda által Hold túlsó oldalán begyűjtött kőzetmintákkal. Újabb mérföldkő a holdkutatás történetében! Pekingi idő szerint 2024. június 25-én 14:07-kor sikeresen Földet ért a Chang’e-6 („Holdistennő”) holdszonda által a Hold túlsó oldalán összegyűjtött talaj- és kőzetminta. [2024. július 13. 9:05]
A közelmúltban csillagászok egy csoportja felfedezett két új kísérőgalaxist a Tejútrendszer körül. Amellett, hogy a felfedezés puszta ténye önmagában is érdekes eredmény, a két új galaxis vizsgálatával többet megtudhatunk az Univerzum anyagának 85%-át alkotó, láthatatlan, de a gravitációs kölcsönhat... [2024. július 12. 8:49]
Egy kutatócsoport a NASA James Webb-űrtávcsövének adataiból kimutatta, hogy a Földtől 41 fényévnyi távolságban lévő 55 Cancri e nevű, forró kőzetbolygót valószínűleg egy gázokból álló légkör veszi körül. Mindmáig ez a Naprendszerünkhöz legközelebbi olyan kőzet exobolygó, amelynek sikerült kimutatni a légkörét. [2024. július 11. 8:13]
Egy gázban gazdag, kis tömegű galaxist fedeztek fel amerikai csillagászok, amely a Földtől 11,4 millió fényévre van. A Holló (Corvus) csillagképben látszó, Corvus A jelű galaxis a DESI égboltfelmérés adataiban bukkant fel. A Világegyetemben sok kis tömegű törpegalaxis van, köztük olyanok is, amelyek nagy mennyiségű sötét anyagot tartalmaznak. [2024. július 10. 20:41]
Egy kutatócsoport a közelmúltban újra megvizsgálta a Bika csillagképben, közel 6500 fényévnyi távolságban található híres szupernóva-maradványt, a Rák-ködöt a NASA James Webb-űrtávcsövének MIRI (Mid-Infrared Instrument) és NIRCam (Near-Infrared Camera) nevű műszereivel, hogy válaszokat keressen a maradvánnyal kapcsolatos kérdésekre. [2024. július 9. 20:06]
Nemrégiben egy furcsa, a csillagászok közösségét elbizonytalanító exobolygót fedezett fel a NASA TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcsöve: annak ellenére, hogy a bolygót folyamatos sugárzással bombázza a rendszer központjában lévő vörös óriás csillag, meglepő módon valahogy mégis megmaradt körülötte a légkör. [2024. július 9. 8:34]
A legtöbb Star Wars-rajongó bizonyára ugrálna örömében, ha megtudná, hogy a csillagászatban is használatos a Tatooine elnevezés azokra az exobolygókra, amelyek egy kettős csillagrendszer körül keringenek, csakúgy, mint Luke Skywalker ikernaplementés szülőbolygója. Nemrég fény derült arra az érdekességre, hogy a Tejútrendszerben anyacsillag nélkül, magányosan kóborló vándorbolygók (rouge planet) eg... [2024. július 8. 6:57]
Megpróbáltam kombinálni a spektroheliográf és az etalon erényeit: nagy léptékű kontrasztot előbbitől, apró részleteket utóbbitól várva. Váradi Nagy Pál, Kolozsvár, Románia Régóta szerepelt a bakancslistámon, hogy a kalcium napkorongon filamentumokat örökítsek meg. Ez matematikailag már sikerült a 2,4 Å széles etalonnal, de az eredmény majdnem nézhetetlen volt. [2024. július 7. 11:39]
Egy 3000 fényévre lévő, két csillagból álló rendszer egyik tagja, az Északi Korona (Corona Borealis) csillagképben található T Coronae Borealis (T CrB) nevű csillag nemsokára szabad szemmel is láthatóvá válik az égbolton egy úgynevezett nóvakitörés miatt. A T CrB egy különleges változócsillag, amelyet a szaknyelvben visszatérő vagy rekurrens nóvának neveznek. [2024. július 5. 14:17]
Egy régebbi elmélet szerint messze, a nyolc ismert nagybolygón pályáján túl, a Naprendszer külső régiójában kering egy nagy tömegű, jeges bolygó a Nap körül, és arra vár, hogy az emberiség felfedezze. A kutatók reményei szerint pár éven belül lencsevégre kaphatjuk ezt a titokzatos égitestet egy mind... [2024. július 4. 9:27]
Tavaly egy csillagközi felhőben első alkalommal észlelték a triptofán nevű aminosav jelenlétét. Egy új kutatás, amelynek során laboratóriumi kísérleteket végeztek, és a James Webb-űrtávcső adatait dolgozták fel, most megcáfolta ezt a megállapítást. Úgy tűnik, még jócskán van dolgunk, ha aminosavat akarunk találni a csillagközi térben. [2024. július 3. 12:40]
Egy nemrég megjelent tanulmányban annak a valószínűségét vizsgálták a kutatók, hogy a Föld korábban ki volt-e téve egy hűvös, sűrű csillagközi felhő hatásainak, amit eddig nem vettek számításba a földi éghajlatmodellek megalkotásakor. Kétmillió évvel ezelőtt a Föld egészen más hely volt, mint napjainkban. [2024. július 2. 14:36]
A Kavli-díjat a Fred Kavlin által alapított Kavlin alapítvány, a Norvég Oktatási és Kutatási Minisztérium és a Norvég Tudományos Akadémia hozta létre, s keretein belül minden második évben kitüntetést kap egy vagy több olyan kutató, aki kiemelkedő eredményeket ért el az asztrofizika, a nanotechnológ... [2024. július 1. 12:38]
Időnként egy nagy tömegű fekete lyuk az oldalára fordul, legalábbis így látszik a fekete lyukak által táplált részecskenyalábok röntgen- és rádiócsillagászati megfigyelései alapján. A szupernagy tömegű fekete lyukak gravitációs ereje akkora, mint több millió vagy akár több milliárd Napé, és képesek olyan gyorsan kilövellni a plazmát, hogy az akár el is hagyhatja a galaxisukat. [2024. június 30. 9:45]
A harmadik legnagyobb kisbolygó, a (2) Pallas – jelentős pályahajlása eredményeként – „váratlan” helyeken, az ekliptikától jelentős távolságban is észlelhető. Járdán József, Budapest A (2) Pallast 1802-ben fedezte fel Olbers, aki az „Égi rendőrség” egyik tagjaként szenvedélyesen kutatta a Mars és a Jupiter pályája közé feltételezett nagybolygót. [2024. június 29. 10:02]
A NASA Voyager-1 űrszondája 2023 novemberében egy technikai hiba miatt megszakította tudományos működését. Most azonban örömmel jelenthetjük ki, hogy az űrszonda fedélzetén lévő négy műszer visszatért normális működéséhez, és újra adatokat küld a Föld felé. Az ezzel foglalkozó csoport áprilisban már részben megoldotta a technikai problémát, amikor jelentést kértek az űrszondától a saját állapotára... [2024. június 27. 10:48]
Egy kutatócsoport az ESO chilei Nagyon Nagy Távcsövével (VLT) figyelte meg egy hatalmas, közeli elliptikus galaxis, a Centaurus A halóját. A megfigyeléssorozat eredményéről a kutatók június 1-jén számoltak be szakcikkükben, amely betekintést nyújt a vizsgált halóban található csillagok keletkezéstörténetébe. [2024. június 26. 11:19]