A NASA James Webb-űrtávcsöve lehetővé teszi, hogy a csillagászok betekintést nyerjenek a fiatal Univerzum máig sosem látott szupernóva-robbanásainak folyamatába. Egy kutatócsoport az űrtávcső adatait felhasználva megtízszerezte a korai Univerzumban ismert szupernóvák számát, és minden eddig ismertnél távolabbi csillagrobbanásokat azonosított. [2024. június 25. 13:10]
A klasszikus cefeidák olyan pulzáló változócsillagok, amelyek periodikusan felfénylenek, majd elhalványulnak. A cefeidák pulzációs periódusa összefügg az abszolút fényességükkel, és ezért a kozmikus távolságmérés kiemelkedő jelentőségű „standard gyertyájaként” szolgálnak. Fontosságuk ellenére a cefeidák tanulmányozása kihívásokat rejt magában: a pulzáció és az esetlegesen jelenlévő tár... [2024. június 24. 21:05]
Kilencedik alkalommal rendezték meg a Brnói Teljes Kupolás Filmfesztivált (Fulldomefestival Brno), ahol planetáriumok üzemeltetői és a digitális planetáriumok műsorainak gyártói találkoztak. Idén a Fulldomefestival Brno legjobb rövidfilmjének díját Dr. Kolláth Zoltán, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Fizika Tanszék és a Környezeti Fényviszonyok Kutatócsoport vezetője nyerte el. [2024. június 23. 21:35]
A szolárgráfia csak néhány évtizedes múltra tekint vissza, egyszerű eszközökkel örökíthetjük meg a Nap (fél)éves égi útját, az eredmény különös, szürreális fénykép, amelyen fénycsíkok sorakoznak. Mizser Attila, Lovasberény A szolárgáf-kamera hallatlanul egyszerű szerkezet. Nincs hozzá szükség másra, mint valamilyen csőre, fotópapírra és egy apró lyukra. [2024. június 21. 20:31]
A Föld eddig felfedezett miniholdjai többségének még nincs végleges neve, de az elnevezésükre a Nemzetközi Csillagászati Unió és a Radiolab amerikai tudományos ismeretterjesztő rádióműsor közösen felhívást adott ki. Egy érdekes hír látott napvilágot az elmúlt napokban, ami a Föld miniholdjainak elnevezését célul tűző kezdeményezéséről szól. [2024. június 19. 17:39]
Egy új kutatás ismét a 8 Ursae Minoris b (8 UMi b) rejtélyével foglalkozik, egy olyan exobolygóval, amelynek nem lenne szabad léteznie. A 8 UMi b (más néven Halla) jelű exobolygó már a felfedezésekor meglepte a csillagászokat. Amikor a csillaga vörös óriássá duzzadt, be kellett volna kebeleznie, a b... [2024. június 18. 10:40]
A WASP–107b egy különleges exobolygó, aminek rendkívüli tulajdonságai eleinte megkérdőjelezni látszottak a bolygókeletkezési és -fejlődési elméleteket. A gázóriás meleg, de nem forró légköre egy rendkívüli mértékben felfúvódott bolygót ölel körül, aminek az átlagsűrűsége a pillecukoréval vetekszik. A légkörnek ráadásul a kémiai összetétele is különleges. [2024. június 17. 10:55]
A kutatók 88 éven át próbáltak választ keresni arra a kérdésre, hogy hogyan tud egy fiatal csillag majd egy évszázadon át folyamatosan fenntartott kitörést produkálni, ám most úgy tűnik, sikerült lerántaniuk a leplet a rejtélyről. Ez a bizonyos csillagrendszer az FU Orionis (FU Ori) nevet viseli, és... [2024. június 16. 11:16]
Egy a Bécsi Egyetemen működő, nemzetközi kutatócsoport megfejtette a derült egek éjszakáin szabad szemmel is látható csillaghalmazok keletkezését övező rejtélyeket. A csoport tagjai ugyanis kimutatták, hogy a vizsgált csillaghalmazok három különböző csillagkeletkezési régióból, vagyis három kozmikus vérvonalból származnak. [2024. június 14. 20:20]
Óriási kráter a Hold innenső oldalán: a Clavius. Átmérője 235 km, nagyjából ennyi a Budapest-Debrecen távolság. Különleges megjelenésű kráter, benne egy még különösebb kráterívvel. Fedezzük fel a Claviust! Balázs Gábor, Budapest Május közepén ismét a Svábhegyi Csillagvizsgálóban vettem célba égi kísérőnket, rajta pedig a Clavius krátert. [2024. június 14. 17:51]
A Vénusz felszínének új elemzése felfedte, hogy 1990 és 1992 között kilométeres hosszúságú lávafolyások jelentek meg a bolygó két vulkanikus területén. Davide Sulcanese (Gabriele d’Annunzio University, Italy) és munkatársai a Nature Astronomy című lapban számoltak be kutatásukról. A Vénusz egy valós... [2024. június 13. 12:58]
Előfordul, hogy egy nagy tömegű csillag egyszerűen fekete lyukká omlik össze – anélkül, hogy szupernóvaként felrobbanna. Egy nemzetközi csillagászcsoport felfedezett egy fekete lyukat, amely a szokásos szupernóva-robbanás nélkül alakulhatott ki. Vizsgálatukkal segítettek alátámasztani egy régóta fennálló elméletet, miszerint ez a folyamat lehet felelős bizonyos csillagok eltűnéséért. [2024. június 11. 19:50]
A Vénuszhoz hasonló exobolygót fedeztek fel a Naprendszer közelében, aminek hála egyszer talán megtudhatjuk, miért jelent meg az élet a Földön. Azért nehéz az élet nyomai után kutatni a Világegyetemben, mert jelenleg csak egyetlen bolygóról tudunk, ahol biztosan van élet, és ez a Föld. Nehéz megmond... [2024. június 9. 10:56]
Sikeresen talaj- és kőzetmintát gyűjtött a Hold túloldalán a kínai holdszonda és a mintákkal a visszatérő egység elhagyta a Hold felszínét. Két nappal később a holdkörüli pályán összekapcsolódott az ott keringő földi visszatérő egységgel. Kína Chang’e-6 („Holdistennő”) holdszondája 2024. [2024. június 8. 8:15]
Az arizonai Mount Graham állomáson működő Large Binocular Telescope (LBT) nemrég új, minden eddigi földi műszernél nagyobb felbontású képeket készített az Io-ról, a jelenleg is aktív vulkánokkal teli Jupiter-holdról. Annak ellenére, hogy egy felszíni távcsőről van szó, a képek minősége vetekszik az űrtávcsövek felvételeivel. [2024. június 4. 13:06]
46. A sötét anyag kölcsönhat önmagával? – Egy különleges Einstein-gyűrű sztorija (Hírek.Csillagászat.hu)
Egy nemrégiben megjelent tanulmányban, amelyben a kutatók a korai Univerzum egy nagy tömegű, ámde kis méretű galaxisát vizsgálták, az a megdöbbentő megállapítás született, hogy a sötét anyag kölcsönhathat saját magával. A vizsgált galaxis, a James Webb-űrtávcsővel tavaly októberben felfedezett JWST-... [2024. június 3. 12:00]
Az OU4 jelű türkiz színű ködösség egy kétpólusú, ún bipoláris köd, mely a fényes, nagy tömegű központi csillag két, ellentétes oldali anyagkifúvása által jött létre. Éder Iván, Budakalász Érdekessége, hogy annyira halvány, hogy a csillagászok számára teljesen észrevétlen maradt. Nicolas Outters amatőrcsillagász 2011-ben fedezte fel saját műszerével. [2024. június 2. 17:05]
A Chang’e-6 holdszonda leszállt a Hold túlsó oldalán, ahonnan a visszatérő egysége kőzetmintát fog hozni a Földre részletes laboratóriumi vizsgálatok céljából. Kína új holdszondája, a Chang’e-6 („Holdistennő”) 2024. május 3-án 09:27:29 világidőkor indult útjára, hogy a Hold tőlünk nem látható oldalán leszálljon és a felszínről gyűjtött kőzetmintával térjen vissza a Földre. [2024. június 2. 10:19]
Nemrég a NASA bejelentést tett a pár év múlva felbocsátandó, Nancy Grace Roman Space Telescope nevű műszerrel kapcsolatban, és megosztotta velünk azt, hogy az űrtávcső egyik fő küldetése az lesz, hogy mini fekete lyukakat keressen a fiatal Univerzumban. Legtöbbször, amikor a fekete lyukakra gondolun... [2024. június 1. 12:22]
Földméretű exobolygót fedeztek fel a Liège-i Egyetem SPECULOOS projektjének keretében egy ultrahűvös törpecsillag, a SPECULOOS-3 körül. A Földtől csupán 55 fényévre lévő törpe olyan kicsi, mint a Jupiter, és csak fele olyan forró, mint a Nap. A felfedezésről a kutatócsoport a Nature Astronomy című lapban számolt be. [2024. május 29. 8:17]
Az ismert fekete lyukak mérete – amit a tömegük határoz meg – nagyon tág tartományt fog át. Ezt a széles skálát három alcsoportra osztják a szakemberek. A csillagtömegű fekete lyukak csillagok maradványaiként alakulnak ki, és 5-150 naptömeg közötti anyagmennyiséget képviselnek. A másik gyakori feketelyuk-osztályt a szupernagy tömegű fekete lyukak jelentik. [2024. május 28. 9:17]
Egy évvel ezelőtt útjára indult a JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer) űrszonda Naprendszerünk legnagyobb bolygója, a Jupiter felé, hogy a víz jelenlétére utaló nyomokat keressen a bolygó legismertebb holdjai közé tartozó Ganymedes, Callisto és Europa nevű égitesten. A víz a földi élet elengedhetetlen... [2024. május 27. 10:41]
Az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) Euclid-űrtávcsövével dolgozó csillagászok az űreszköz öt páratlan felvételét tették közzé a napokban. A soha korábban nem látott képek szemléltetik a Euclid képességeit a kozmosz titkainak feltárására. Az űrtávcső feladata elszabadult bolygók megfigyelése, a titokzatos sötét anyag tanulmányozása gravitációsan lencsézett galaxisok megfigyelése ré... [2024. május 26. 8:39]
A kutatók a James Webb-űrtávcső adatainak vizsgálatával kimutatták, hogy a fiatal, 10 milliárd évvel ezelőtti Univerzum sokkal kevésbé volt kaotikus és rendezetlen, mint azt korábban gondoltuk, és hogy az ekkori galaxisok sokkal gyorsabban fejlődtek annál, mint ahogy eddigi elméleteink jósolták. A J... [2024. május 24. 7:34]
Koichi Itagaki japán amatőrcsillagász 2023 május 19-én egy új vendégcsillagot fedezett fel 35 cm-es távcsövével a közeli M101 galaxisban. A szupernóva a 2023ixf jelzést kapta, és gyorsan fényesedett. Amatőrcsillagászok sokasága kereste fel a jövevényt, pár nap múlva már vizuálisan is lehetett kis távcsövekkel észlelni. [2024. május 23. 8:49]
A Tejútrendszer központjáról készített fenti felvételen jól látszik, hogy a központi szupernagy tömegű fekete lyuk körüli régióból, akárcsak egy kéményből, forró gáz áramlik ki. A kép a NASA Chandra űrobszervatóriumának röntgentartományban rögzített felvételeiből (kék), valamint a MeerKAT teleszkóp rádió adataiból (vörös) áll. [2024. május 22. 8:33]
A James Webb-űrtávcső (JWST) munkájának kezdetén három erősen vörös objektumot fedeztek fel gravitációslencse-hatás segítségével. A vörös kvazárok az Abell 2744 galaxishalmaz irányában láthatók. A kvazárok további spektroszkópiai elemzésével Lukas J. Furtak (Ben-Gurion Egyetem, Be’er-Sheva, Israel) ... [2024. május 19. 14:23]
A Chandra röntgenobszervatórium munkatársai új time-lapse videókat tettek közzé, amelyek által betekintést nyerhetünk a Rák-köd és a Cassiopeia A szupernóva-maradvány elmúlt több mint 20 évébe. A Chandra és a Hubble-űrtávcső csapata 2002-ben már közzétett egy rövid, de annál izgalmasabb time-lapse videót a híres szupernóva-maradványról, a Rák-ködről. [2024. május 16. 8:30]
Május 10/11-e éjszakáját nehezen feledjük. Mindazok, akik kinn voltak az ég alatt, láthatták a csodálatos sarki fényt, amely hazánkból ritka vendég, még délebbről azonban még ritkábban látható. Bánfalvy Zoltán, Zaragoza, Spanyolország Az előrejelzést látva biztos voltam benne, hogy ez a sarki fény még innen Spanyolországból, az északi szélesség 41. [2024. május 15. 11:24]
Számos égi esemény képes nagy energiájú, ún. gammakitöréseket (GRB-ket, az angol gamma-ray burst kezdőbetűiből) produkálni. Ezek a legfényesebb jelenségek az univerzumban, eredetük pedig sokszor fejtörést okoz a kutatóknak. A rövid gammakitörések legtöbbször csillagmaradványok (pl. kettős neutroncsillagok) összeolvadásakor jönnek létre. [2024. május 14. 16:08]