Itt az Hírek.Csillagászat.hu híreit olvashatja.


A Hattyú csillagképben található ez az érdekes terület, ahol a ködösség struktúráját nagyban színesíti egy szupernóva-robbanás lökéshulláma és a hullámfrontokba rendeződött gázok keveréke. Bagi László, Öcsöd Fontosnak tartom, hogy fotóim olyan oldalát, részleteit mutassák meg az Univerzumnak, ahogyan még talán nem láttuk. [2024. január 15. 10:03]
A barna törpék átmenetet képeznek a bolygók és a csillagok között. Ahhoz, hogy egy összehúzódó anyagfelhőből csillag jöhessen létre, a születő égitestnek meg kell haladnia a Jupiter tömegének nagyjából nyolcvanszorosát, mert csak ettől a tömegtől fölfelé jön létre a csillag magjában a stabil hidrogénfúzió beindulásához és fenntartásához szükséges nyomás és hőmérséklet. [2024. január 13. 10:41]
Sajnos nem teljesülhet az amerikai Peregrine holdszonda programja, mert váratlan súlyos technikai problémák miatt nem tud leszállni a Holdon. Mint arról beszámoltunk, a NASA – Astrobotic Technology Company együttműködésével megépült Peregrine (‘Vadászsólyom”) holdszonda útnak indítása sikeresen megtörtént a floridai Cape Canaveral űrközpontból 2024. [2024. január 11. 10:17]
Az Uránuszról az első részletes felvételt a Voyager–2 űrszonda készítette 1986-ban, amikor elrepült a jeges gázóriás mellett. Ám a bolygó első űrszondáról készült felvételeinek felbontása ellenére azokon az Uránusz csupán egy többé-kevésbé jellegtelen kék golyónak tűnt. A James Webb-űrtávcső új infravörös fényképein ezzel szemben egy dinamikus és lebilincselő bolygó képe bontakozik ki. [2024. január 10. 18:21]
A NASA Juno-űrszondája 2023. december 30-án 57. alkalommal repült el sikeresen a Jupiter mellett, és közelebb jutott az Io holdhoz, mint bármely más űreszköz az elmúlt 20 évben. Nagyjából 1500 kilométerre haladt el a Naprendszer legaktívabb vulkanikus égitestjének felszínétől, és lenyűgözően részletes képeket készített róla. [2024. január 9. 23:20]
Több mint fél évszázad után ismét egy amerikai űrszonda fog a tervek szerint sima leszállást végrehajtani a Hold felszínén, méghozzá nem is akárhol, hanem a titokzatos Gruithuisen-dómmezőn, ami mérföldkő lehet a Hold ősi vulkánosságának megismerésében. 2024. január 8-án, magyar idő szerint reggel 08... [2024. január 8. 8:55]
A Nap korongjából és pereméből, protuberanciákkal és aktív zónákkal látunk egy részletet a közeli ultraibolya kalcium K nevű sávjában. Váradi Nagy Pál, Kolozsvár A Napot itt a kalcium K keskeny sávjában látjuk, a gamma-görbét nagyjából parabola-formájúra állítva. Így a világos ko... [2024. január 8. 8:33]
Kétségessé vált a Kepler-1625b és a Kepler-1708b jelű exobolygók körül keringő holdak létezése. Amikor kiderült, hogy a Tejútrendszer egyes csillagai körül bolygók keringenek, feltételeztük, hogy ezeknek az exobolygóknak holdjaik is lehetnek. Ezeket azonban még nehezebb észlelni. A jelenleg ismert több mint 5300 exobolygóból csupán kettőről tudjuk, hogy holdja is van. [2024. január 4. 18:36]
Az esztendő végéhez közeledve mindenki összegez és toplistákat készít – így tesz a Csillagvizsgáló Blog is. Ebben a bejegyzésében 2023 tíz legjelentősebb csillagászati és űrkutatási eredményét, eseményét és hírét szedtem sorba. Mivel a tudományos eredményeket igen nehéz (és persze felesleges is) rangsorolni, így természetesen mind a lista mezőnye, mind annak sorrendje teljesen szubjektív. [2023. december 31. 10:09]
Karácsony első napján sikeresen pályára állt a Hold körül a japán “okos” holdkutató szonda, a SLIM, ami lényegében egy robotszöcske, valamint egy felszíni transzformer (önmaga alakját átalakító) robot együttese. A tervek szerint magyar idő szerint 2024. január 19/20-ra virradó éjszaka lesz a SLIM holdraszállása. [2023. december 30. 20:50]
A képen sokféle objektum mutatja meg magát. Az NGC 654 és NGC 663 nyílt halmazok, a vdB 6 reflexiós köd, továbbá az LDN 1332, LDN 1334, és az LDN 1337 sötét ködösségek láthatóak. Galambos Gábor, Makói úti kilátó A kép Bortle 3 égbolt alól készült Magyarországon két, nem teljes kitelepülős éjszaka alatt. [2023. december 30. 8:03]
A planetáris (bolygószerű) ködökre úgy gondolunk, mint valamilyen körszimmetrikus, gyűrű alakú ködösségre, A valóságban a lehető legkülönösebb formát felvehetik, itt van például az Sh2-188 a Cassiopeiában. Varga István, Cserszegtomaj A Cassiopeia csillagkép tőlünk kissé több, mint 700 fényévnyi távolságban lévő planetárisát először 1965-ben fényképezték le. [2023. december 22. 7:49]
A Merkúr sógleccserei talán megfelelő feltételeket teremtenek az életnek: elképzelhető, hogy a Naprendszer legbelső bolygóján egykor létezhetett az élet. A NASA Messenger űrszondájának a Merkúrról gyűjtött adatai még jóval a küldetés 2015-ös vége után is szolgálnak meglepetésekkel. A legutóbbi és valószínűleg a legmeglepőbb eredmény, hogy a kutatók sógleccsereket fedeztek fel a bolygó felszínén. [2023. december 21. 16:31]
Kutatók első alkalommal találták meg a Világegyetem legelső csillagrobbanásainak nyomát az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (VLT). Három olyan távoli gázfelhőt fedeztek fel, amelyek kémiai összetétele pontosan egybeesik azzal, amit az első csillagok felrobbanása után várnánk. Ezek az eredmények egy újabb lépéssel visznek közelebb bennünket az Ősrobbanás után elsőként kialakult csillagok megismeréséhez. [2023. december 19. 9:25]
A James Webb-űrteleszkóp legfrissebb képe példátlan részletességgel mutatja be galaxisunk, a Tejútrendszer sűrű középpontjának egy részét, és eddig még soha nem látott jellemzőket láthatunk, amelyeket a csillagászoknak még meg kell magyarázniuk. A Sagittarius C (Sgr C) nevű csillagkeletkezési tartomány kb. [2023. december 16. 10:31]
A James Webb-űrteleszkóp legfrissebb képe példátlan részletességgel mutatja be galaxisunk, a Tejútrendszer sűrű középpontjának egy részét, és eddig még soha nem látott jellemzőket láthatunk, amelyeket a csillagászoknak még meg kell magyarázniuk. A Sagittarius C (Sgr C) nevű csillagkeletkezési tartomány kb. [2023. december 16. 10:31]
A csillagokat a gravitáció köti a galaxisukhoz, és az őket körülvevő égitestekkel összhangban mozognak. Néha azonban valami elszakítja ezt a láthatatlan köteléket. Ha például egy csillag túl közel kerül egy szupernagy tömegű fekete lyukhoz, az kipenderítheti a helyéről, és kósza csillagként bolyonghat tovább. [2023. december 15. 8:02]
Ha népszerűségi versenyt hirdetnénk az égbolt szupernóva-maradványai között, az első helyet kétségkívül a Rák-köd vinné el. Az ezüstérmet azonban vitathatatlanul cikkünk főszereplője, a Cassiopeia A nyerné. Habár ez galaxisunk egyik legtöbb hullámhossztartományban és legrészletesebben tanulmányozott... [2023. december 12. 9:00]
Bolygókeletkezés rovatunkban ma: A James Webb-űrtávcsővel dolgozó csillagászok a kőzetbolygók építőköveiként szolgáló molekulák egész sorát azonosították egy különösen barátságtalan környezetben található bolygókeletkezési korongban. A körülmények a világűrben általában véve is zordnak nevezhetőek, de bizonyos helyeken még a szokásosnál is keményebb körülmények uralkodnak. [2023. december 11. 9:13]
Gyűrű-köd, Eszkimó-köd, Dumbbell-köd, Hógolyó-köd: a planetáris ködök szupersztárjai. Most azonban vegyük szemügyre a PK 103-29.1 jelű planetáris ködöt! Varga István, Cserszegtomaj Rebecca Jones amerikai csillagász fedezte fel 1941-ben, a Harvard Obszervatórium fotólemezein. A PK 104-29.1 elnevezés Luboš Perekre és Luboš Kohoutekre utal, a két cseh csillagász 1967-ben katalógust állított... [2023. december 10. 8:00]
Csillagászok egy csoportja ún. protoplanetáris korongot detektált egy fiatal csillag körül a Tejútrendszer egyik kísérőgalaxisában, a Nagy-Magellán-felhőben. Ez az első eset, hogy egy másik galaxisban azonosítottak olyan porkorongot egy csillag körül, amelyből a saját galaxisunkban is keletkeznek a bolygók. [2023. december 9. 19:23]
A történelmi korok legismertebb, rendszeresen visszatérő üstököse, a Halley-üstökös december 9-én 2 órakor kerül legtávolabb a Naptól. Ezután már a Naphoz közeledő szakaszon tart a Naprendszer belső térségei felé, és majd 2061-ben kerül ismét napközelbe. A nevezetes Halley-üstökös legutóbb 1986. február 8-án volt napközelben, amikor 0,547 CSE-re közelítette meg központi csillagunkat. [2023. december 8. 18:27]
Egy égboltfelmérő program, az UNIONS (Ultraviolet Near Infrared Optical Northern Survey – északi ultraibolya, közeli infravörös és optikai felmérés) képeinek elemzése során egy nemzetközi csillagászcsoport felfedezte, hogy a Tejútrendszernek van egy apró kísérője, amely az Ursa Major III/UNIONS 1 jelölést kapta. [2023. december 7. 10:48]
Az asztrofizikusok régóta gyanították, hogy a bolygókeletkezési folyamat csíráit a bolygókeletkezési korongban összeálló, jégkéreggel bevont kődarabok jelentik. Ezek a szilárd, jeges magok a számítások szerint a korongbeli súrlódás miatt a hideg külső régiókból befelé, a központi csillag irányába sodródnak. [2023. december 4. 20:37]
A tudósok neonjeleket követve keresik az egyik bolygórendszer jövőjét, egyúttal a saját Naprendszerünk múltját is. A NASA előző infravörös zászlóshajója, a már nem üzemelő Spitzer-űrteleszkóp különös eredményét követve a James Webb-űrtávcső a neon nemesgáz egyértelmű nyomait észlelte a fiatal, Naphoz hasonló csillag, az SZ Chamaeleontist (SZ Cha) körülvevő porkorongban. [2023. december 3. 10:25]
A Hold sötét lávasíkságainak “vizes” neveket adtak eleink, abban a hiszemben, hogy ezeken a területeken víz található. Így kerültek a Holdra tengerek, öblök, mocsarak, sőt egy óceán is. A Mare Imbrium (Esők Tengere) “partján” elhelyezkedő Sinus Iridum (Szivárvány-öböl) még a Hold fekete-fehér világában is izgalmas, érdekes, mi több: színes látvány. [2023. december 3. 8:00]
A Földtől 10 millió fényévre van egy apró, új csillagoktól ragyogó galaxis, amely egy ritka kettős rendszernek ad otthont. A XOU J121538.2+361921, vagy egyszerűen X-1 jelű kettőscsillag a legfényesebb röntgenforrás az NGC 4212-es galaxisban. A kettős rendszer erős röntgensugárzását az okozza, hogy a... [2023. december 1. 8:57]
Hat planétából álló ritka bolygórendszert sikerült feltérképezni az ESA Cheops-űrtávcsövének adatait is felhasználva. A felfedezés azért különösen érdekes, mert a bolygók pályái azt jelzik, hogy a kialakulása óta eltelt több mint egymilliárd évet a rendszer gyakorlatilag változatlan állapotban töltötte. [2023. november 29. 17:29]
Sosem használták még ilyen nagy felbontásban az ALMA rádiótávcső-hálózatot, mint nemrégiben, egy idős csillag megfigyelésekor. A vizsgálatok kimutatták, hogy a csillagot egy gyűrűszerű struktúra veszi körül, amit a csillagról az űrbe szökő gázanyag alkot. A most demonstrált nagy felbontással a jövőb... [2023. november 29. 0:38]
A Cassiopeia csillagképben valósággal nyüzsögnek a nyílthalmazok. Könnyű erről megbizonyosodni – elegendő egy látcsővel végigpásztázni a W vidékét. Galambos Gábor, Makói úti kilátó Legújabb asztrofotóm fő objektumai a Vitorlás-halmaznak keresztelt NGC 225, és a kéken ragyogó vdB 4 reflexiós köd. [2023. november 26. 8:33]