Itt az Hírek.Csillagászat.hu híreit olvashatja.


A Földön, hála a sokféle növénynek, rendelkezésünkre áll az élethez szükséges oxigén, de ha elhagyjuk a bolygónkat és a Nemzetközi Űrállomásra vagy a Holdra indulunk például, akkor kénytelenek vagyunk saját magunk előállítani. Jelenleg olyan eszközök fejlesztésén dolgoznak, amik utánozzák a növényekben zajló fotoszintézist, napfényből és vízből oxigént állítva elő. [2023. június 23. 21:32]
Egy szomszédos bolygó gravitációs ereje előidézheti egy planéta belsejének felmelegedését, ami tökéletes körülményeket teremt a felszíni vulkanikus tevékenységhez. Csillagászok felfedeztek egy földméretű exobolygót, vagyis a Naprendszerünkön kívüli planétát, amelyet valószínűleg vulkánok borítanak. Az LP 79118d felszínén olyan gyakoriak lehetnek a vulkánkitörések, mint a Jupiter Io holdján, ahol a... [2023. június 20. 9:52]
Most már biztosra vehetjük, hogy a Szaturnusz lesz a hónap bolygója, hiszen még vége sincs a júniusnak, és már harmadszor szerepel híreink közt a Naprendszer leggyűrűsebb bolygója, illetve annak kísérői. A főszereplő pedig ismét a Szaturnusz Enceladus nevű holdja, amin a kutatók a Cassini-űrszonda s... [2023. június 19. 15:20]
A Taurus csillagkép egyik érdekes látványossága az NGC 1514 planetáris köd. Hosszú expozíciójú felvételek azt is elárulják, hogy a bolygószerű köd “hátterében” és “előterében” is vannak égi látnivalók. Varga István, Cserszegtomaj Eredetileg a planetáris köd volt a célpont, aztán a feldolgozás közben döbbentem rá, hogy felismerhetően kirajzolja a Taurus-molekulafelhőt és a m... [2023. június 18. 10:48]
Louis-Philippe Coulombe, a Montreali Egyetem doktorandusza a Webb-űrtávcső NIRISS műszerének segítségével feltérképezte a WASP-18b jelű rejtélyes exobolygó légkörét. 400 fényévre tőlünk van egy rejtélyes exobolygó, amit a kutatók már a 2009-es felfedezése óta vizsgálnak. A WASP-18b jelű planéta a Napnál kicsit nagyobb csillagát csupán 23 óra alatt kerüli meg. [2023. június 18. 9:59]
Az ExoMars TGO (Trace Gas Orbiter) keringőegység méréseiből kimutatták, hogyan keletkeznek a furcsán ,,könnyű” szén-monoxid molekulák a Mars légkörében. A megfigyelések szerint a szén-dioxid a napfény részecskéivel kölcsönhatva bomlik szét, a folyamat közben pedig kevesebb ,,nehéz” szenet tartalmazó szén-monoxid keletkezik. [2023. június 17. 22:46]
Lehet, hogy a jól ismert és 5500 fényéves távolságával az objektumtípus legközelebbikének tartott Messier 4 gömbhalmaz központjában egy közepes tömegű fekete lyuk rejtőzködik – de a bizonyítékok még nem teljesen meggyőzőek. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint kutatók a Hubble-űrtávcső és a ... [2023. június 15. 9:38]
Képzeljük el, hogy egy barlangász fejlámpájának ragyogó fénye mellett vizsgál egy sziklaüreget a föld alatt, míg mi róla mit sem sejtve ülünk, mindössze néhány száz méterrel a barlangász feje fölött, egy virágos réten. Nyilván nem láthatjuk őt, hiszen vastag, a fény számára áthatolhatatlan sziklaréteg választ el tőle bennünket. [2023. június 14. 12:29]
Csillagászok nemzetközi csoportja 62 új holdat fedezett fel a Szaturnusz körül. Ezzel a felfedezéssel már a 100-at is meghaladja a gyűrűs bolygó holdjainak száma, így visszavette a Naprendszer „holdkirálya” koronát a Jupitertől. A felfedezés előtt a Szaturnusznak 83, a Nemzetközi Csillagászati Unió által elismert holdja volt, így most 145-re emelkedett ez a szám. [2023. június 13. 14:14]
Vajon mennyire nehéz összegyúrni egy Földet? Mennyire számít különlegesnek kőzetek, fémek és víz megfelelő arányú keverékét összeállítani a csillagtól nem túl messzi, kellemesen meleg távolságban? Hosszú ideig úgy vélekedtek, hogy a Föld keletkezése amolyan szerencsés véletlennek köszönhető, amit a külső, korai Naprendszerből betévedő aszteroidák dúsítottak fel könnyebb elemekkel, például nitrogén... [2023. június 11. 14:16]
Először sikerült alátámasztani, hogy a Holdnak is szilárd belső magja van, akárcsak a Földnek. A felfedezés mellett a holdi kéregben található vasban gazdag anyagok jelenlétét is sikerült megmagyarázni. Az új eredményeket május 3-án publikálták a Nature nemzetközi tudományos folyóiratban a CNRS, Côt... [2023. június 10. 20:55]
A James Webb-űrteleszkóp egy újabb régóta kutatott tudományos áttörést tett lehetővé, ezúttal a Naprendszer kutatói számára, akik a Föld bőséges vizének eredetét vizsgálják. A csillagászok a Webb NIRSpec (Near-Infrared Spectrograph) műszerével először erősítették meg gáz, különösen is vízgőz jelenlé... [2023. június 9. 9:48]
A NameExoWorlds 2022 verseny célja 20 olyan exobolygórendszer elnevezése volt, amelyek a James Webb-űrteleszkóp elsőként megvizsgálandó objektumai közé tartoznak. A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) 2022-ben immáron harmadszor írta ki azt a pályázatot, amelynek keretein belül exobolygók és központi csillaguk elnevezésére tehet javaslatot a csillagászat iránt érd... [2023. június 8. 15:00]
Egy kozmikus lencse felnagyította egy távoli, felrobbanó csillag fényét. A csillagászok ezt a szupernóvát vizsgálták, hogy kiszámíthassák az Univerzum tágulási ütemét. Az Univerzumban hétköznapi esemény egy csillag felrobbanása. Az a szupernóva azonban, amint Patrick Kelly 2014-ben talált, a véletle... [2023. június 7. 20:51]
Az Enceladus a Szaturnusz egy jelentéktelennek tűnő jeges holdja, ám vastag jégkérge alatt megbúvó sós vizű óceánjának köszönhetően fontos szerepet tölt be a földönkívüli élet nyomai utáni kutatásokban. A felszínről a gejzírek sugarakban lövellik a magasba a szilárd jégburok alól érkező vizet. Az így keletkező párafelhők a hold gravitációs vonzásköréből elszabadulva kikerülnek a Szaturnusz rendsze... [2023. június 4. 17:12]
A vártnál sokkal kevesebbre becsülték az üzemanyag szintjét a NASA Odyssey keringőegységében, de úgy tűnik, 2025-ig működőképes maradhat. A NASA 2001-ben, majdnem 22 évvel ezelőtt indította útjára a Mars Odyssey keringőegységet, ami azóta már több mint 94000-szer kerülte meg szomszédos bolygónkat. E... [2023. június 3. 12:17]
Talán premier, a mi tájainkon legalábbis: a Nap aktív zónái 850 nanométer táján, ahol a kalcium, az ultraibolyában lévő H és K vonalról ismerős kalciumnak van három másik vonala, azaz a kalcium triplet. Feltéve hogy sikerült és nincs hiba a gépezetben. Váradi Nagy Pál, Kolozsvár A felvétel elkészítésének körülményei: Ugye évek óta figyelem a Napot minden derült ebédszünetben, a... [2023. június 3. 8:22]
A japán ispace magáncég HAKUTO-R Mission 1 holdi leszállóegysége 2022. december 11-én indult el. Több hónapos utazás után megkezdte a leszállást az Atlas-kráter közelében, viszont másnapra bejelentették, hogy valamilyen probléma miatt nem sikerült a biztonságos landolást végrehajtani. A NASA LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) keringőegysége 2023. [2023. június 2. 15:15]
Matthew Bailes (ARC), Maura McLaughlin (West Virginia University) és Duncan Lorimer (West Virginia University) érdemelte ki a 2023-as Shaw-díjat a gyors rádiókitörések (FRB-k) felfedezéséért. A Shaw Prize Foundation (Shaw-díj Alapítvány) minden évben a csillagászat, az élettudomány és orvostudomány, valamint a matematika területén jelentős eredményt elért személyek munkáját ismeri el a tudományos ... [2023. május 31. 23:12]
Amikor a Világegyetem csak harmadannyi idős volt, mint most, a galaxishalmazok többsége éppen kialakulófélben volt. A jelenlegi megfigyelések szerint ezek egyike már akkor a végjátékot élte meg. Ez az úgynevezett fosszilis csoport csak egyetlen galaxisból áll, mert már minden társát felfalta. A csil... [2023. május 29. 9:31]
Május 24-én a Hold, a Mars és a Jászol-halmaz együttállásában gyönyörködhettünk, ráadásul a Nemzetközi Űrállomás is “felkereste” az égi társaságot. Balázs Gábor, Dabas Lakóhelyemről nézve úgy látszott, mintha a három égi objektum között menne el az űrállomás. [2023. május 29. 7:51]
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA (LVK) Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel fog folyni – írja az ELTE LIGO csoportjának legújabb sajtóközleménye. Az LVK kutatói a két amerikai LIGO, az európa... [2023. május 28. 13:00]
Először sikerült Ia típusú szupernóva-robbanás során kibocsátott rádióhullámokat megfigyelni. A Nature tudományos folyóiratban publikált mérések fontos új ismeretekkel szolgálnak a fehér törpecsillagok felrobbanásának megértéséhez. Az Ia típusú szupernóvák szén-oxigén fehér törpecsillagok nukleáris robbanásai. [2023. május 26. 0:29]
Sascha Kempf fizikus (CU Boulder) minden idők legerősebb bizonyítékát tárja fel új tanulmányában arra, hogy a Szaturnusz gyűrűi rendkívül fiatalok – és valószínűleg választ ad arra a kérdésre, ami több mint egy évszázada foglalkoztatja a kutatókat. A cikk szerint, amelyet májusban közölt a Science Advances című lap, a Szaturnusz gyűrűi legfeljebb 400 millió évesek. [2023. május 22. 19:26]
2011 után ismét szupernóva robbant az M101-ben, népszerű nevén a Szélkerék-galaxisban. A 23 millió fényév távolságban robbant szupernóva szabad szemmel nem, de már kis-közepes amatőrcsillagász távcsövekkel könnyen megfigyelhető – csak tudjuk, hol keressük szülőgalaxisát és benne a csillagrobbanást. [2023. május 21. 16:02]
Három hét után sikerült kinyitni a Jupiter jeges holdjait célzó Juice űrszonda beragadt antennáját. Az üzembe helyezés első hetén merült fel technikai probléma a 16 méter hosszú, a jég alatti területeket célzó RIME (Radar for Icy Moons Exploration) antennával, ami megakadályozta, hogy az megfelelően kioldódjon a tartószerkezetéből. [2023. május 21. 16:00]
Új magyarázattal álltak elő arra, hogy miért foroghat a Jupiter Europa holdjának jeges héja más sebességgel, mint a belseje. Az új kutatásban bemutatott eredményeket a NASA Europa Clipper küldetése lesz képes leellenőrizni. Arra elég erős bizonyítékaink vannak már, hogy az Europa külső jégpáncélja a... [2023. május 21. 12:15]
Amikor két galaxis összeütközik, az esemény nagy változásokat idéz elő a galaxiskörnyezetben: csillagképződési kitöréseket vált ki, hatással van a gáz áramlására és az összeolvadt galaxis központjában végül egyesülő szupernagy tömegű fekete lyukakra. A csillagászok szeretnék tudni, hogyan spiráloznak egymás felé a fekete lyukak, mert ezek az egyesülések hatással vannak a galaxisok fejlődésére is. [2023. május 20. 18:59]
Genfi, párizsi és barcelonai kutatókból álló csoport bizonyítékot talált arra, hogy szupernagy tömegű csillagokkal magyarázhatók a nagy csillaghalmazokban megfigyelt kémiai anomáliák. A gömbhalmazok a Világegyetem legnagyobb tömegű és legidősebb csillaghalmazai. Akár egymillió csillagot is tartalmazhatnak. [2023. május 19. 8:11]
A NASA több mint két éve a Mars felszínét vizsgáló Perseverance roverjének egy friss felfedezése nyomán újra kell gondolniuk a szakértőknek, hogy milyenek is lehettek bolygószomszédunkon valaha a vizes környezetek. A dolog igazi fontosságát az adja, hogy ezek a legígéretesebb helyek, ahol érdemes lehet ősi mikrobiális élet nyomai után kutatni. [2023. május 17. 10:48]