Itt az Hírek.Csillagászat.hu híreit olvashatja.


Rendkívül erős szeleket fedeztek fel a WASP-127b óriás exobolygó egyenlítőjén. A 33 000 km/órás sebességet is elérő szelek a valaha mért leggyorsabb légáramlatok egy bolygón. A felfedezést az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (ESO VLT) tették Chilében, egyedülálló betekintést nyújtva egy távoli világ időjárási mintázatába. [2025. január 29. 11:49]
A csillagászok felfedeztek egy kozmikus gyöngysort, amelyben öt közeli, 117 millió fényévre található törpegalaxis fonódik össze. A D1, D2, D3, D4 és D5 jelölésű galaxistestvéreket a gravitációs erő láncolja egymáshoz, s míg a rendszer három tagja összehangolt táncot lejt, addig a maradék kettő csillagokat és gázanyagot szakít el egymástól. [2025. január 26. 8:06]
Az Andromeda-galaxis a téli égbolt leglátványosabb csillagvárosa. A „szomszéd város” kiváló távcsöves célpont, fényszennyezéstől mentes helyekről még szabad szemmel is megpillanthatjuk. Még ennél is jobb fotós célpont, egy egész világ tárul fel szemünk előtt a hosszú expozíció eredményeként. [2025. január 26. 8:00]
A NASA James Webb űrteleszkópja egy vitatott, több mint 20 éve a Hubble űrtávcsővel tett felfedezést igazolt, ezzel megoldva egy régóta fennálló tudományos rejtélyt. [2025. január 24. 15:49]
December 24-én az AES Andes, az amerikai AES Corporation energetikai cég leányvállalata egy hatalmas ipari komplexum tervét nyújtotta be környezeti hatásvizsgálatra. A tervezett komplexum fenyegeti az ESO (Európai Déli Obszervatórium) Paranal Obszervatórium feletti érintetlen égboltját, amely a világ legsötétebb észlelőhelyei közé tartozik, és ideális helyszínt biztosít a csillagászati megfigyelés... [2025. január 22. 17:59]
A 2024-ben hullott, Charlottetown hivatalos nevű, összesen mintegy 95 g tömegű meteorit különleges esetnek számít. A szerencsének köszönhetően ugyanis a hullásról egy biztonsági kamerának köszönhetően „élő” felvétel is készült, bár a kozmikus test gyors mozgása következtében maga a meteor csupán egyetlen képkockán látszik. [2025. január 22. 13:17]
Január a Mars hónapja – ha ugyan látunk valamit a vörös bolygóból. Magyarország téli időjárása távolról sem ideális, más a helyzet a Kanári-szigeteken, ahol nemcsak télen kellemesebb a klíma, de sokkal több a derült idő is. Farkasréti György, Tenerife Tenerifén a derült éjszakák száma évente m... [2025. január 19. 10:09]
Az Európai Űrügynökség (ESA) Proba-3 küldetése a Nap titokzatos koronáját és a Föld sugárzási környezetét is egészen új módon fogja megfigyelni. A műholdpáros egymástól 150 méteres távolságra, erősen elnyúlt pályán keringve alkalmanként 6 órán át mesterséges napfogyatkozást idézve elő a Nap nehezen megfigyelhető halvány légkörét, a koronát fogja megfigyelni. [2025. január 18. 8:29]
A James Webb-űrtávcső legújabb adatai megerősítették, amit már elődje, a Hubble-űrtávcső használatakor sejtettek a tudósok: valami hiányzik a Világegyetemről alkotott képünkből! Mindmáig ugyanis a James Webb-űrtávcső mutatja a legteljesebb betekintést gyorsulva táguló Univerzumunk távoli zugairól, é... [2025. január 17. 8:00]
Az amerikai Blue Ghost-1 („Kék Szellem”) és a japán Hakuto-R-2 („Fehér nyúl”) űrszondák egy amerikai hordozórakétán sikeresen elindultak a Hold felé. Tovább folytatódik a Hold intenzív kutatása, de ez az űrtevékenység több ponton is nemzetközi együttműködést is jelent. Most p... [2025. január 15. 11:00]
Az Európai Űrügynökség (ESA) Tejút-térképezője, a Gaia befejezte küldetésének égbolt-szkennelési szakaszát, már több mint hárombillió megfigyelést összegyűjtve majdnem kétmilliárd csillagról és más kozmikus objektumról az elmúlt évtizedben, hogy forradalmasítsa a saját galaxisunkról és kozmikus környezetünkről alkotott képet. [2025. január 15. 10:00]
Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2025. február 6-án portréfilmet vetít Izsák Imre csillagászról A Hold túlsó oldalán I-II. címmel. A Jelenczki István rendezte portréfilm vetítésének apropója, hogy Izsák Imre tudományos teljesítménye 2024. december 12-én Magyar Örökség Díjban részesült. Az alkotás az 1929-ben Zalaegerszegen született, később Zürichben (Svájc) és Cambridge-ben (USA) dolgozó magyar csil... [2025. január 15. 8:03]
Csütörtökön, január 15-én jut bolygónkhoz legközelebb, mintegy 90 millió km-re a Mars, könnyen azonosítható az esti égen. Pólussapkája, légkörétől homályos pereme és a felszíni vöröses por takarója kisebb távcsővel is látható – ha az időjárás is úgy akarja. Nézzünk fel az esti égre, és ha derült, könnyen megtaláljuk a Marsot. [2025. január 13. 17:25]
A C/2024 G3 (ATLAS) üstökös 2025. január 13-án éri el napközelségét és már előtte olyan fényes volt, hogy a hajnali szürkületben észlelhető. Azonban legnagyobb fényessége időszakában túl közel lesz a Naphoz, ami nagyon megnehezíti a megfigyelését. A C/2024 G3 (ATLAS) üstököst 2024. április 5-én fede... [2025. január 13. 6:39]
Egy véletlen felfedezésnek köszönhetően bővült a csillagászok szótára a millinóva kifejezéssel. Nemrégiben a Kis- és a Nagy Magellán-felhőben sikerült azonosítani 28 újfajta röntgenforrást, amelyek robbanásszerű csillagkitörésekhez köthetők. Emellett fény derült arra is, hogy talán 8 éve is sikerült egy ilyen eseményt detektálni, amelyet akkor még nem tudtak osztályozni a csillagászok. [2025. január 12. 9:25]
Az új év látványos csillagászati jelenségekkel kezdődött, a sorban az első a holdsarló és a ragyogó Vénusz együttállása volt január 3-án, a kora esti égen. Balázs Gábor, Dabas Nem is tudom mikor tudtam utoljára együttállást fotózni, de január 3-án este szép derült ég volt, éppen akkor, amikor a Vénu... [2025. január 12. 8:26]
Egy nemrégiben megjelent kutatás eredményei alapján a legismertebb törpebolygó, a Pluto évmilliárdokkal ezelőtt egy jeges „csókkal” fogta be legnagyobb holdját, a Charont. Az új eredmények azt is megmagyarázzák, hogy miként foghatott be a Pluto egy vele összemérhető égitestet. A tanulmán... [2025. január 9. 8:53]
Az elmúlt év különösen gazdag volt sarki fényekben, sokan emlékeznek a 2024. május 10-i fényes, hosszan tartó jelenségre. A webkamerák számos alkalommal rögzítettek jóval halványabb, szabad szemmel nem érzékelhető aurora borealist. Érthető, hogy sokan kísérik figyelemmel a sarkifény-aktivitást, abban a reményben, hogy hazánkból is látható lesz az előre jelzett jelenség. [2025. január 5. 8:00]
A Sas-köd egyike a Tejút vidékén előforduló látványos intersztelláris gáz- és porködöknek, csillagok szülőhelye, melyet észlelőnk 23 órányi expozíciós idővel örökített meg. Bagi László, Öcsöd Mélységes Űr… A képen a Teremtés oszlopai és közvetlen környezete látható. Még júliusban készítettem ezt az asztrofotót. [2024. december 29. 8:00]
Az év utolsó napjaiban 40 m átmérőjű rádiócsillagászati antennákat adtak át Kína két távoli pontján. A két új rádióteleszkóp üzembe helyezésének dátuma 2024. december 27. volt. A műszereket a Kínai Tudományos Akadémia Sanghaji Csillagászati ​​Obszervatóriuma (Shanghai Astronomical Observatory, SHAO) irányításával építették a hatalmas ország átellenes, északkeleti, illetve délnyugati részein. [2024. december 27. 21:24]
A 2019-ben felfedezett furcsa rádiókörök (Odd Radio Circle, ORC) rejtélyes, és éppen ezért igencsak intenzíven kutatott objektumok. Olyan kör alakú források alkotják őket, amelyek kizárólag a rádiótartományban megfigyelhetőek, és amelyek akár tízszer akkorák lehetnek, mint galaxisunk, a Tejútrendszer. [2024. december 23. 18:50]
A neutroncsillagok nagy tömegű csillagok lenyűgöző maradványai, amelyek szupernóva-robbanáson mentek keresztül. Ezek a csillagmaradványok gyakran elképesztő sebességgel száguldanak az űrben, és ahol a gyors neutroncsillag beleütközik a csillagközi gázba, úgynevezett fejhullám keletkezik. Képzeljünk ... [2024. december 22. 16:20]
Beköszöntött a téli napforduló és az ilyenkor szokásos szolárgráf-szüret. Lyukkamera, benne fotópapírral, fél év expozíció – az eredmény napívek sokasága, melyeken szépen kirajzolódnak a borult és a derült időszakok. Feltéve, ha nem ázott be a szolárgráf-kamera, vagy nem érte más baleset…... [2024. december 22. 9:16]
A Zwicky Transient Facility (ZTF) nevű, híres égboltfelmérés újabb mérföldkövéhez ért: mostanra több mint tízezer objektumot sikerült szupernóvaként osztályoznia. A szupernóvák a csillagok végállapotakor bekövetkező, hatalmas energiafelszabadulással, és fényességnövekedéssel járó robbanások, amelyek igen változatos formában vannak jelen az Univerzumban. [2024. december 19. 15:25]
A téli égbolt látványos, szabad szemmel is feltűnő csillaghalmaza a Fiastyúk, azaz az M45. A nyílthalmaztól egy égi macskaugrásnyira van a Kalifornia-köd, azaz az NGC 1499 emissziós köd. Tőzsér Gábor, Dorogháza Már a nyár folyamán elterveztem, hogy elkészítem eddigi leghosszabb expozíciós idejű képemet, kitűztem, hogy 10 órától nem lehet rövidebb. [2024. december 16. 18:52]
A NASA James Webb-űrtávcsövének egyik új felvételén a széles karimájú mexikói kalapról elnevezett Sombrero-galaxis sokkal inkább egy céltáblára hasonlít, mint fejfedőre. A közeli infravörös tartományban a Sombrero-galaxisról (M104) készített képen egy sima belső korong tűnik fel, szemben a látható tartományban készült felvételeken ragyogó izzó maggal. [2024. december 14. 18:31]
A magösszeomlásos szupernóvák maradványaként létrejövő neutroncsillagok által kibocsátott gamma-sugarak segíthetnek megoldani a sötét anyag rejtélyét, mindössze 10 másodperc alatt. A vizsgálatukkal ugyanis megerősítést nyerhet az az elmélet, amely szerint a sötét anyagot az úgynevezett axionok alkotják. [2024. december 13. 10:07]
A téli égbolt jellegzetes csillagképe a W-t formázó Cassiopeia. Kisebb-nagyobb távcsövekkel pásztázva csillaghalmazok tömegébe botlunk, érdekes, tanulságos, üdítő élmény ez az égterület a „böngésző” számára. Hosszú expozíciójú felvételeken még varázslatosabb részletek tűnnek fel. Varga István, Cserszegtomaj Beverly Lynds fényes és sötét ködöket listázó katalógusának néhány tagja a... [2024. december 11. 8:31]
A 2019-ben felfedezett furcsa rádiókörök (odd radio circles, ORC) a legújabb és legrejtélyesebb asztrofizikai jelenségek közé tartoznak. Egy friss kutatás azt vizsgálja, hogy a fekete lyukak plazmasugarai által fújt buborékok hogyan hozhatják létre ezeket a feltűnő képződményeket. Az ORC-k halvány, extragalaktikus rádiósugárzó körök, amelyek más hullámhosszokon nem érzékelhetők. [2024. december 10. 14:29]
A kutatók a James Webb-űrtávcső használatával felfedezték a negyedik bolygót egy érdekes, kis tömegű és sűrűségű bolygókat tartalmazó csillagrendszerben. Az exobolygó a Naphoz hasonló, Kepler-51 nevű csillag körül kering, amely tőlünk 2615 fényévre található a Hattyú csillagképben. A rendszer rendkívülinek számít, hiszen mind a négy, eddig felfedezett bolygója vattacukor-sűrűségű, amellyel rekorde... [2024. december 9. 20:38]