A James Webb-űrtávcső mérései alapján a kutatók találtak egy olyan exobolygót, amely talán egy új, eddig ismeretlen típust képvisel. A tőlünk körülbelül 100 fényévnyi távolságban lévő planéta különlegessége, hogy vastag gőzburok borítja. A bolygó neve GJ 9827 d, tömege a háromszorosa Földünkének, légköre pedig szinte teljes egészében vízgőzből áll. [2024. október 25. 7:46]
Egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope, VLT) igazolta, hogy a Naphoz legközelebbi magányos csillag, a Barnard-csillag körül egy exobolygó kering. A most felfedezett planéta tömege legalább feleannyi, mint a Vénuszé, és egy év csupán három földi napig tart a felszínén. [2024. október 24. 8:00]
Az SZTE Bajai Obszervatórium fiatal munkatársa (a szegedi egyetem elsőéves doktorandusza) éppen az éjszakai tudományos mérési program előkészítésén dolgozott, mikor úgy döntött, érdemes kipróbálni, mit mutat meg az Obszervatórium 80 cm átmérőjű távcsöve az idei év egyik égi szenzációjából, a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökösből. [2024. október 23. 12:21]
A kutatók a NASA exobolygók felfedezésére szakosodott, TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) nevű űrtávcsövének használatával felfedeztek egy hármas csillagrendszert, amely bizonyos szempontból rekordernek számít: a rendszer tagjai ugyanis rendkívül közel keringenek egymáshoz, jócskán közelebb, mint a Naprendszer legbelső bolygója, a Merkúr a Naphoz. [2024. október 23. 8:34]
Október 15-én nyilvánosságra hozták a Euclid-űrtávcső által készített égatlasz egy részét, amely több 10 millió tejútrendszerbeli csillagot, és nagyjából 14 millió távoli galaxist tartalmaz. A hatalmas mozaikképet az űrtávcső által 2024. március 25-e és április 8-a között készített, 260 felvételt számláló méréssorozat elemeiből állították össze. [2024. október 22. 14:30]
A Tejútrendszerre hasonlító korai galaxist fedezett fel az ALMA. A REBELS-25 jelű koronggalaxis szabályosnak tűnik, akárcsak a mai csillagvárosok, pedig olyannak látjuk, amilyen az Univerzum csupán 700 millió éves korában volt. Ez meglepő, mert jelenlegi tudásunk szerint a galaxisok a korai időszakban sokkal kaotikusabb szerkezetűek voltak. [2024. október 21. 16:20]
A Földre potenciális ütközési veszélyt jelentő két kisbolygó került földközelbe augusztusban és szeptemberben, amelyeket amerikai kutatók radarcsillagászati módszerekkel megvizsgáltak és kiderült, hogy mindkét kis égitest alakja földimogyoróra hasonlít. Egy hónapon belül sikerült radarmegfigyeléseket végezni a Föld közelében elhaladó két kisbolygóról: a 2024 JV33 és a 2024 ON földközeli aszteroidá... [2024. október 20. 8:36]
A kentaurok fogalma nemcsak a fantázia szüleményeként megjelenő félig ember, félig ló formájú lényekre utal, hanem a csillagászatban is megjelenik: a csillagászok kentaurnak nevezik mindazokat a kis égitesteket, amelyek a Nap körül keringenek, mégpedig a Jupiter és a Neptunusz közötti pályán. A kuta... [2024. október 18. 10:56]
A csillagászok a James Webb-űrtávcső használatával rábukkantak minden idők legtávolabbi galaxisméretű kifúvására, amelyet egy kvazárnak nevezett, aktív galaxismag közepén elhelyezkedő szupernagy tömegű fekete lyuk táplálkozása produkál. A fekete lyuk pólusainak irányában kiáramló heves szél elképesztő sebességekkel löki el magától a galaxisban megtalálható csillagközi por- és gázanyagot, ezzel erő... [2024. október 17. 17:18]
Végre itt van az esti égen a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös! Szerencsésnek mondhatja magát, aki láthatta a felhők között bujkáló kométát, sajnos az időjárás nem mindig és nem mindenkihez kegyes. Utazni kell! Szendrői Gábor, Csajta, Ausztria Felhős, borult napok után ma ismét sikerült megfigyelni a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstököst. [2024. október 15. 8:14]
Bár egyes bolygók hűen követik csillagukat, és pályájuk többé-kevésbé annak egyenlítőjéhez igazodik, vannak olyanok, amelyek gátlástalan módon egészen ferde pályasíkban keringenek csillaguk körül. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a meleg Jupiterek, vagyis azok a nagy tömegű bolygók, amelyek fo... [2024. október 15. 3:17]
Egy kiterjedt nemzetközi együttműködés során készített, több száz gammakitörés adatait tartalmazó adatbázis jelentősége a mélyég-objektumok Charles Messier által 250 évvel ezelőtt összeállított katalógusáéhoz mérhető. A gammakitörések (GRB-k) a Világegyetem legnagyobb energiakibocsátással járó eseményei; egy ilyen kitörés során több energia szabadul fel, mint amennyit a Nap 10 milliárd év alatt ös... [2024. október 14. 3:22]
A csillagászok találtak egy olyan exobolygót, amely egy 4000 fényévre lévő, fúziós szempontból halottnak tekinthető fehér törpecsillag körül kering. Ezáltal pedig talán betekintést nyerhetünk Földünk milliárd év múlva bekövetkező, távoli jövőjébe. Természetesen ezt az állapotot a Föld csak akkor érh... [2024. október 13. 2:53]
Az Európai Űrügynökség (ESA) Hera űrszondája sikeresen elindult a korábban a Didymos-Dimorphos kettős kisbolygó felé. A fedélzeten magyar közreműködéssel kalibrált műszerek is helyet kaptak. A floridai Cape Canaveral Space Force Station (CCSFS) SLC-40 (Space Launch Complex) starthelyéről 2024. október 7-én 14:52 világidőkor útnak indult az ESA Hera űrszondája. [2024. október 11. 16:18]
A Betelgeuze fényességváltozásainak új elemzése és más adatok arra utalnak, hogy az óriáscsillagnak van egy kicsi, közeli társa. Elképzelhető, hogy az égbolt egyik legfényesebb és leghíresebb csillagának, a Betelgeuze-nek van egy társcsillaga. Ennek tömegvonzása megmagyarázhatja a Betelgeuze rendszeres felfényesedését és halványodását. [2024. október 10. 18:18]
A megfigyelések szerint október második felében szabad szemmel is jól láthatóvá fényesedhet a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös. De miért számítunk ennyire látványos üstökösre? A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös szeptember 27-én került napközelbe 0,39 CSE-re központi csillagunktól. Napközelsége idején a Szextáns csillagképben tartózkodott, a Naptól mintegy 23 foknyira. [2024. október 8. 6:15]
A Cassiopeia csillagkép egyik kevésbé népszerű mélyég-objektuma az Abell 84. Igen halvány, nem túl nagy méretű ködösség, de nézzük csak meg jobban! Mintha egy miniatűr M27-et (Dumbbell-köd) látnánk! Varga István, Cserszegtomaj Nagyon halvány, 14,4 magnitúdós planetáris köd a Cassiopeiában. Bár a tén... [2024. október 7. 20:22]
Egy kutatócsoport a NASA Chandra-röntgenobszervatóriumának segítségével talált egy galaxishalmazt, amelyben két szuperforró gázáramlás keresztezi egymás útját. A felfedezés azt mutatja, hogy az áramlások kereszteződése egészen új struktúra létrejöttéhez vezethet. A kutatók egy forró gázból álló, hatalmas üstököscsóvához hasonló, 1,6 millió fényév hosszú áramlást találtak, ami a Zwicky 8338 (Z8338)... [2024. október 5. 13:12]
Kicsit több mint egy éve bocsátották fel a japán XRISM (X-Ray Imaging and Spectroscopy Mission) röntgen-űrtávcsövet, mostanra pedig megérkeztek az eszköz első eredményei, amelyek lenyűgözik a tudományos közösséget. A távcső a Japán Űrügynökség (JAXA) és az Európai Űrügynökség együttműködése során ké... [2024. október 4. 13:06]
Az Univerzum fiatal korát vizsgáló James Webb-űrtávcső infravörös kamerái egy különös galaxisra bukkantak, amelyben a csillagközi gáz túlragyogja a csillagok fényességét. A galaxis a GS-NDG-9422 (9422) nevet viseli, és az egymilliárd éves Univerzumban keletkezett. Vizsgálatával a kutatóknak talán si... [2024. október 3. 12:19]
Nagy a várakozás a nehezen kimondható nevű C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös kapcsán. Jelenleg a déli féltekén észlelők számára kedvezőbb a hajnali láthatósága, és minél délebbi helyről észlel valaki, annál eredményesebben tudja megörökíteni. Például Teneriféről. Farkasréti György, Tenerife A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös megfigyelésére a Teide Obszervatórium melletti szervizutat vála... [2024. október 1. 7:52]
Egy nagy galaxis központjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk két plazmanyalábja messze túlnyúlik magán a galaxison – talán még a körülötte lévő kozmikus hálóra is hatással van. A jetek körülbelül 23 millió fényév hosszúak, vagyis majdnem tízszer akkorák, mint a Tejútrendszer és az Andromeda-galaxis közötti távolság. [2024. szeptember 30. 14:22]
A kínai Chang’e-5 holdszonda által a Földre hozott talaj- és kőzetminták elemzéséből kiderült, hogy a Holdon a dinoszauruszok korában is még volt aktív vulkáni működés, vagyis a holdi vulkáni tevékenység nem ért véget milliárd évekkel ezelőtt, mint ahogy azt eddig gondoltuk. A Chang’e-5 ... [2024. szeptember 29. 9:03]
Jelenleg nem teljesen ismert, hogy a Holdon pontosan mennyi és milyen erőforrás található, azonban napjainkban igen népszerű témának számít a Hold vízkészletének kutatása. Vajon a Hold déli pólusán található vízjég megfelel arra a célra, hogy oxigénné és hidrogénné alakítva megteremtse az oda utazó ... [2024. szeptember 28. 9:22]
175. VISTA-paszta: elkészült a Tejútrendszer legrészletesebb infravörös térképe (Hírek.Csillagászat.hu)
A csillagászok elkészítették a Tejútrendszer minden eddiginél részletesebb térképét az infravörös tartományban az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory) VISTA (Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy) nevű távcsövének mérési adataiból. Az ehhez szükséges felvételek 500 terabájtot és 13 évet ölelnek fel, a kivételesen részletgazdag térképen pedig több mint 1,5 milli... [2024. szeptember 27. 16:41]
A jelenlegi naptevékenységi ciklus során újabb és újabb látványosságokkal szolgál számunkra központi csillagunk. Óriás napfoltok, látványos sarki fények, no és gyönyörű protuberanciák! Balázs Gábor, Budapest Augusztus 30-án a Svábhegyi Csillagvizsgáló 15 centiméteres Lunt naptávcsövével figyeltem meg a Napot, azon belül is a peremen látható protuberanciákat. [2024. szeptember 27. 8:56]
Egy új tanulmány kimutatta, hogy egy 4 milliárd évvel ezelőtti, hatalmas aszteroidabecsapódás végleg átalakította a Jupiter legnagyobb holdjának, a Merkúrnál is nagyobb méretű Ganymedesnek a pályáját, felszínét és geológiai fejlődését. Hirata Naojuki japán planetológus számításai szerint a becsapódó... [2024. szeptember 26. 10:25]
A NASA Juno űrszondája új vulkánt fedezett fel a Jupiter vulkanikusan aktív holdján, az Ión. Az új tűzhányó több lávafolyamot és lávamezőt is létrehozott, amelyek körülbelül 180 kilométer hosszú területet fednek le. Biztosak lehetünk benne, hogy új képződménnyel van dolgunk: a NASA Galileo űrszondája teljesen jellegtelen felszínt látott itt, amikor 1997-ben áthaladt a terület fölött. [2024. szeptember 25. 10:23]
Egy új kutatás szerint a gravitációs hullámokat detektáló eszközök legújabb generációja áttörést érhet el a szupernóva-kutatás terén: ezek a műszerek képesek lesznek detektálni a nagy tömegű csillagok halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásokat akár 65 millió fényév távolságban, ami tehát azt jelenti, hogy nem csak a saját galaxisunkban, hanem a Virgo-halmaz galaxisainak messzeségében is. [2024. szeptember 24. 7:51]
Az Arp 107-es számmal jelölt, egy elliptikus-, és egy spirálgalaxis párosából álló kölcsönható galaxispárosról a nemrégiben képet készített a NASA James Webb-űrtávcsövének közeli- és közép-infravörös kamerája, a NIRCam (Near-Infrared Camera) és a MIRI (Mid-Infrared Instrument). Az objektumot 2005-be... [2024. szeptember 23. 10:33]